Meddőség - sterilitás, infertilitás - kivizsgálása, kezelése - Dr Zatik János nőgyógyász Debrecen

Meddőség (sterilitás, infertilitás)

Meddőség (sterilitás vagy infertilitás)   Mi a meddőség Meddőségről a gyakorlatban akkor beszélünk, ha egy pár legalább két éve rendszeresen, fogamzásgátlástól mentesen él házaséletet, és nem jön létre terhesség. A WHO (Egészségügyi világszervezet) ezt a periódust egy évre teszi. A mindennapi gyakorlatban az egészséges párok 80-85%-a 1 éven belül sikeres a rendszeres, védekezés nélküli házasélet mellett. A meddőséget és a sterilitást egyesek teljesen azonos - szinonim fogalomnak tartják, mások a teherbeesésre való képtelenség alatt sterilitást, a megtermékenyülést követő kihordási képtelenséget meddőségnek nevezik. A sterilitásnak alapvetően két formáját különböztetjük meg. Elsődleges (primer) meddőség, ha a nő korábban még soha nem volt terhes. Másodlagos (szekunder) meddőségről akkor beszélünk, ha a nő már életében volt terhes, de később már nem képes segítség nélkül teherbe esni. A meddőség a partnerek közös problémája, ezért általában meddő párról szoktunk beszélni mindaddig, amíg nem derül ki, hogy mi a probléma oka. A meddőség egy speciális formája az, amikor a teherbeesés megtörténik, de a terhesség megszakad. Amennyiben egymás után legalább háromszor spontán vetéléssel végződik a terhesség, ún. szokványos (habituális) vetélésről beszélünk, és a kivizsgálás szükséges lehet. A párok gyakran a definíciókban megadott 2 évnél - legtöbbször a 12 hónapnál - is rövidebb időn belül jelentkeznek meddőségi kivizsgálásra. Ilyenkor először az ún. fogamzás előtti (prekoncepcionális) kivizsgálást és gondozást javasoljuk.   A meddőség lehetséges okai A meddőség okai szerteágazóak lehetnek. Szexuális funkció zavarok, nem megfelelő szexuális együttlétek, életmód, lelki zavarok Peteérés zavarai - endokrin zavarok, különösen a prolaktin, TSH, pajzsmirigy, illetve a nemi hormonok zavara Endokrin rendszer szabályozásának zavarai, központi idegrendszert és szabályozó mirigyeket (hypotalamusz-hypofizis rendszert) érintő okok Spermium termelődés zavarai - férfi eredetű meddőségi okok A spermiumok, vagy a petesejtek útjának blokádja (lezárt petevezető, lezárt spermavezető, sűrű méhnyaknyák) Anatómiai és fejlődési rendellenességek (ivarszervi fejlődési zavarok) Méhnyakat, méhet, petefészket, petevezetőt érintő gyulladások, fejlődési zavarok, daganatok és funkcionális (működési) zavarok, műtétes elváltozások, szerzett vagy veleszületett zavarok Endometriózis: Policisztás ovárium szindróma (PCO) Petefészek ciszták Genetikai okok: kombinációs zavarok illetve genetika kromoszómazavarok Immunológiai okok, krónikus betegségek: atomimmunitás, daganatos, gyulladásos, anyagcsere és kromoszomális betegségek A meddőség okainak megoszlása a nők illetve férfiak között: női okok: 60% férfi okok: 40% közös okok: 15 % (a női és férfi meddőségi okok összességére vetítve) A legjellemzőbb meddőségi okokról kicsit részletesebben Méhet érintő okok A miómák (myoma), méhüregben elhelyezkedő sövények attól függően, hogy más fejlődési zavarral társulnak-e, vagy méhüregi tükrözéssel (hiszteroszkópia), vagy pedig ennek a hasüregi tükrözéssel (laparoszkópia) való kombinációjával kezelhetőek. A méh ürege fontos tényező a kívánt terhesség elérésében. Ahhoz, hogy a megtermékenyült petesejt a megfelelő helyen a megfelelő időben beágyazódhasson a méhüregnek alkalmasnak kell lennie a beágyazódásra mind anatómiailag, mind immunológiailag, valamint gyulladásos szempontból is. Itt kell megemlíteni az Ashermann szindrómát, amely a reakcióképes méhnyálkahártya hiányát jelenti, s az oka gyulladás vagy korábbi műtéti beavatkozás lehet. Méhkürtöt (petevezetőt) érintő okok A meddőség egyik leggyakoribb és legkézenfekvőbb oka a petevezetők átjárhatatlansága. Ennek oka lehet pl. fejlődési zavar, gyulladás, daganat vagy endometriosis, esetleg korábbi műtét. Endometriózis A méh üregén kívül kerülő méhnyálkahártya részek a méh nyálkahártyájához hasonlóan reagálnak a női hormonokra a menstruációs ciklus során, s minden hónapban újra és újra felépülnek, majd a menstruáció során távoznak a szervezetből. Szemben a méh nyálkahártyájával, a méh üregén kívül elhelyezkedő endometriosis szövet számára nincs lehetőség a testüregből való kijutásra, s emiatt ott egyre terjed, halmozódik. Ilyenkor csomók, puskapor foltok, súlyos esetben pedig ciszták (un. csokoládéciszták) alakulnak ki. A csomót övező területen következményes gyulladás és hegképződés alakul ki, a petevezető pedig elzáródik, s így meddőség alakul ki. Endometriózis bővebben Policisztás ovárium szindróma (PCO) A megoldás komplex endokrinológiai kezelés, ovuláció indukciós kezelés esetleg sebészi laparoscopos megoldás lehet. A „drilling” eljárással a petefészek megvastagodott kérgi részét többször átlyukasztjuk, s így a felszaporodott, sorvadt tüszők tartalma kiürül, esélyt és helyet adva a frissen érő tüszők normál növekedésének. A beavatkozás után a hormonális egyensúly eltolódásai napokon belül elkezdenek rendeződni, a megnövekedett férfihormon szint gyors és jelentős csökkenést mutat, a cikluszavar megszűnik. Mivel a betegség lényege az inzulinrezisztencia megváltozásával is összefügg - így hosszú távon a cukorbetegség (diabetes mellitus) előhírnöke is. Manapság a Metformin kezelést javasolják az irodalomban, de ennek bizonyos veszélyei vannak, és Magyarországon erre a célra a készítményt még nem törzskönyvezték. Policisztás ovárium szindróma (PCO) bővebben Petefészek ciszták Bizonyos esetekben tüszőérés folyamán a tüszőrepedés nem következik be, és ovuláció híján a tüsző megmarad, és cisztává fejlődik. Ez nem valódi ciszta, hanem un. follikuláris vagy retenciós tömlő, ki nem lökődött túlérett petesejt. Az esetek jelentős részében ezen képletek maguktól felszívódnak. Ha a felszívódás nem következik be, a ciszta tovább nő és panaszokat okoz, már kezelésre van szükség. A választandó kezelést meghatározza a ciszta jellege, mérete és az általa okozott panaszok. A petefészek ciszták lehetnek egy és kétoldaliak, egy és többrekeszűek, tiszta és zavaros tartalmúak, fixáltak és szabadon állóak. A cisztákat feloszthatjuk kialakulásuk szerint is: Rendellenes peteérés során kialakuló túlérett tüsző. Az embrionális fejlődési maradványként kialakuló dermoid ciszta, amely mérete, és a béltartalomhoz hasonló ultrahang képe miatt akár hosszasan rejtve maradhat. Ha növekedésnek indul, és panaszokat okoz, mindenképpen ajánlott az operatív kezelése. Endometriotikus ciszta (csokoládé ciszta). Valódi - jó és rosszindulatú cisztikus petefészek daganatok. A ciszták esetlegesen felülfertőződhetnek, és tályoggá alakulhatnak. Ebben az esetben operatív kezelésre van szükség, ami során a petefészek nagyon kis eséllyel menthető meg. A petefészekciszták egy része rosszindulatú átalakulást mutat. Ennek ultrahang jelei vannak a ciszta szerkezetében vagy szabad hasűri folyadék formájában. A Ca125 tumormarker vizsgálat is segítséget jelenthet. Gyakori szövődmény, hogy a ciszta megtekeredik - torqualódik - és így romlik a vérellátása, amely fájdalommal és esetleg a petefészek elhalásával jár, ami miatt műtéti indikációt képez. Petefészek ciszta bővebben Daganatok Myoma: amennyiben gyermeket szeretne valaki, előtte feltétlenül kezelendő. Ennek két oka is van. Egyrészt a teherbeesést nehezítheti, illetve a megfogant terhességnél vetéléshez vezet - hiszen a terhesség alatt a mérete növekszik. Emellett szülési akadályt is képezhet. A myoma szelektív ér-embolizációs kezelése Magyarországon nem elterjedt módszer. Rendkívül eszköz igényes, és különösen nagy szaktudást illetve gyakorlatot igénylő eljárás. Lényege, hogy az érellátást biztosító ereket elzárják (egy ragasztóanyaggal az ereket eltömítik), és így a myoma „éhen hal”, vagyis a vérellátás hiánya, csökkenése miatt megkisebbedik, de általában teljesen nem tűnik el. Veszélyes, sok szövődménnyel járó eljárás, ezért csak befejezett családtervezés után ajánlott. Nagyobb myoma gócok eltávolításánál - myoma enucleació - jelentősen megnő a méh szükségszerű eltávolításának veszélyéve. Ennek ellensúlyozása-képpen a meddő pácienseknél egy úgynevezett GnRH ( Pl.: Zoladex ) előkezeléssel a myoma gócot a műtét idejére megkisebbítjük, így a műtétnél kisebb az esélye a méheltávolításnak. A kezelés azon alapszik, hogy a méh myomák jelentős érzékenységet mutatnak az ösztrogén hatásra. A tumor gyakran spontán összemegy a menopausa után. A GnRH agonista kezeléssel mesterséges menopausát idézünk elő, de ennek sok hátránya is van. A myoma sorvadása csak a gyógyszeres kezelés időtartama alatt zajlik, majd ha abbahagyjuk a kezelést, ismételten növekedésnek indul. A kezelés rendkívül költséges, és a változókori tünetegyüttes nagyon jelentős. Myoma bővebben   A meddőség kivizsgálásának menete A meddőség kivizsgálása 35 év felett - Anti-Müller-hormon vizsgálat A meddőség kezelése