Az endometriosis rejtélyes betegség,
amely a nőket a reproduktív életéveikben érinti. A név az "endometrium"
szóból származik, amely a méh bélfelszínét borító szövet. A méhnyálkahártya
minden hónapban a menstruációs ciklus során felépül és leválik.
Az endometriosis betegségben az endometriumhoz hasonló szövet
található a szervezet más területein, a méh üregén kívül. Ezen
a méh üregén kívül elhelyezkedő endometrium szövetet nevezzük
endometriosis csomónak, implantátumnak vagy növedékeknek. Ezek
a csomók fájdalmat, meddőséget és sok más problémát okozhatnak.
Az endometriosis csomók leggyakoribb
elhelyezkedése a hasüreg, magába foglalva a petefészkeket, a petevezetőket,
a méhet fűggesztő szalagokat, a hüvely és végbél közötti réteget,
a méh külső felszínét és a medence hashártyaborítékát. A szigetek
ritkán előfordulhatnak hasi sebészeti beavatkozások hegében, a
gátmetszés hegében, a belekben, vagy a végbélben, a hólyagban,
a hüvelyfalban, a méhnyakban vagy a szeméremtesteken. A hasüregen
kívül a tüdőben, a végtagokon is észleltek már endometrialis csomókat.
Ezek azonban igen ritkák.
Az endometriosis megbetegedés
nem rosszindulatú rákos megbetegedés, hanem egészséges szövetnek
nem szokványos helyen való előfordulását jelenti (Az elmúlt néhány
évben gyakrabban írtak le az endometriosissal bizonyos összefüggésbe
hozható más rosszindulatú megbetegedést). Az endometriosis csomók
a méh nyálkahártyához hasonlóan reagálnak a női hormonokra a menstruációs
ciklus során. Minden hónapban hasonlóan felépülnek, és menstruációs
vérzés formájában leválnak.
Szemben a méh nyálkahártyájával,
a méh üregén kívül elhelyezkedő endometriosis szövet számára nincs
lehetőség a testüregből való kijutásra a csomók megrepedése esetében.
Ennek eredménye belső hasüregi vérzés, a szövettörmelék szétesése
majd kijutása a csomóból a csomót övező területen következményes
gyulladással és hegképződéssel. Az elhelyezkedéstől függően egyéb
szövődmények is felléphetnek - újabb területre való szóródás,
összenövések képződése, bélvérzés vagy elzáródás, hólyag működési
zavar - vérvizelés, görcsös vizelés - és egyéb panaszok.
A tünetek általában az idő előrehaladtéval
romlanak, bár bizonyos esetekben a tünetek javulása majd újra
kialakulása a jellemző.
Tünetek
Az endometriosis leggyakoribb
tünete a fájdalom, főleg a menstruációs vérzés előtt és alatti
fájdalom, amely súlyosabb, mint a "normális menstruációs
görcsök", fájdalom a házasélettel összefüggésben, vagy azt
követően, meddőség, továbbá rendszertelen erős vérzések. Az egyéb
tünetek közé sorolhatók a fáradékonyság, a menstruáció során fájdalmas
bélmozgások, deréktáji fájdalmak, hasmenés vagy székrekedés, esetleg
egyéb béltünetek. Endometriosisban szenvedő nők egy csoportja
tünetmentes. A meddő nők 30-40 %-ában az endometriosis és annak
progressziója a meddőség oka.
A fájdalom nagysága nem szükségszerűen
egyenesen arányos a csomók nagyságával vagy kiterjedtségével.
Kicsiny csomók "kis bevérzésszerű" elváltozások sokkal
aktívabbnak bizonyultak, fokozottabb bennük a prostaglandin termelés,
amely magyarázhatja a súlyosabb tüneteket. A prostaglandinok olyan
anyagok, amelyek a szervezetben számos helyen termelődnek, több
élettani folyamatban részt vesznek, az endometriosis tüneteinek
kiváltásában jelentős szerepet játszanak.
Az endometriosis kialakulásának
okáról szóló elméletek
Az endometriosis oka ismeretlen.
Számos elméletet dolgoztak ki, de ezek közül egyik sem látszik
megmagyarázni valamennyi esetet. Az egyik a "retrográd menstruáció,
vagy transtubaris migratios" elmélet - amely szerint a menstruáció
során a menstruációs szövettörmelék a petevezetőkön keresztül
a hasüregbe jut vissza, ott megtapad a hashártyán, és növekedésnek
indul. Néhány endometriosis szakember véleménye szerint a nők
többségénél retrográd menstruáció igazolható, valószínileg hormonális
vagy az immunrendszer elváltozása teremti meg a feltételeket,
hogy a szövettörmelék a hashártyán megtapadjon, és növekedésnek
induljon, azaz endometriosis alakuljon ki. Másik elmélet szerint
az endometrialis szövet a méhüregből a nyirok- és vérkeringés
útján terjedhet szét a test különböző részeire. A genetikai elmélet
szerint bizonyos családok génállományában endometriosisra hajlamosító
területek fordulnak elő, amelyek endometriosis kialakulására hajlamosítanak.
Újabb
elmélet szerint a nők embrionális korából származó szövet maradványok
fejlődhetnek a felnőtt korban később endometriosissá, továbbá
érett felnőttkori szövetek megtarthatják azon képességüket, amellyel
az embryonalis korban rendelkeztek, azaz bizonyos körülmények
között a szervezetben endometriosis szövetté képesek átalakulni,
transzformálódni. A sebészi transzplantációt szintén felvetették
olyan esetekben, ahol endometriosis találtak hasi műtéti hegekben,
jól lehet olyan hegekben is fellelték őket, ahol a direkt implantáció
valószínűtlennek tűnik. Egyéb elméleteket is kidolgoztak az endometriosis
kutatók és az Endometriosis Társaság.
Az endometriosis diagnózisa bizonytalan
mindaddig, amíg azt hastükrözés (laparoscopia) útján nem igazolták
szövettani mintavétel alapján. A laparoscopia egy kis sebészeti
beavatkozás, amelyet általános érzéstelenítésben végeznek a hasfalon
ejtett kicsiny nyíláson keresztül. A hasüreget előbb széndioxid
gázzal töltik fel, majd ugyanezen nyíláson keresztül fényforrás
és optikai rendszer segítségével a kismedencei és hasüregi szervek
áttekinthetővé válnak. Kellő gondossággal és alapossággal a laparoscopot
körbevezetve a hasüregben a néhány mm-es vagy nagyobb endometriosis
csomók láthatóvá válnak.
Nőgyógyászati vizsgálat során
az orvos gyakran tapinthatja az endometriosis csomókat. A tapintási
lelet és a tünetek gyakran utalhatnak endometriosisra, azonban
a diagnózis laparoscopos megerősítése nélkül - az orvosi szakirodalom
alapján - helytelen gyakorlat a betegséget kezelni, mert például
a petefészek ráknak is gyakran ugyanazok a tünetei, mint az endometriosisnak.
A laparoscopia során a betegség elhelyezkedését, kiterjedtségét
meg lehet határozni, mindez segítséget nyújt az orvosnak a beteg
pontosabb tájékoztatásához, valamint a hosszú távú kezelés vagy
terhesség elbírálásban.
Az
endometriosis kezelése az évek során változott, de a biztos gyógyítás
módját még nem találták meg. A méh eltávolítását a petefészkekkel
együtt végleges gyógyításnak tekintették, de az Endometriosis
Társaság kutatásainak eredményei alapján a tünetek jelentős gyakorisággal
visszatérhetnek. Így a nőknek tudatában kell lenniük mindazon
lépésekkel, amelyeket önmaguk védelmében megtehetnek (hely hiánya
miatt nem részletezzük - lásd az egyéb Endometriosis Társasági
irodalom). A fájdalom csökkentésére általában fájdalomcsillapítókat
írnak fel az endometriosisos betegnek. A hormonokkal történő kezelés
célja a peteérés meggátlása, lehetőleg hosszútávon, ez az endometriosis
visszafejlődését idézi elő a kezelés ideje alatt, továbbá hónapokra,
évekre a kezelés abbahagyása után is. A hormonális kezelések közé
tartoznak a fogamzásgátlók, a progesteron készítmények, a testosteron
származékok (Danazol) és GnRH agonisták (gonadotrop realising
hormon agonisták). A hormonális kezelés során fellépő mellékhatások
problémát jelenthetnek a beteg számára. Mivel a terhesség gyakran
a tünetek átmeneti javulását idézi elő, a kutatók úgy vélik, hogy
a meddőség kialakulása annál valószínűbb, minél hosszabb időn
keresztül van jelen az endometriosis betegség, ezért az endometriosisos
nőknek gyakran ajánlják a mielőbbi terhesség vállalását. A terhesség,
mint az endometriosis kezelésének egyik legjobb "gyógyszere",
azonban számos nehézséget jelenthet a beteg számára. Lehet, hogy
a beteg még nem döntött gyermekvállalási szándékáról, ami életének
egyik legfontosabb döntése. Lehet, hogy bizonyos feltételek, melyek
a gyermekvállalását és nevelését lehetővé teszi (partner, anyagi
lehetőségek, lakás, stb.) nem állnak rendelkezésre. Az is előfordulhat,
hogy a beteg a diagnózis felállításakor már meddő.
A
terhesség vállalásának eldöntését egyéb tényezők még nehezebbé
tehetik. Endometriosis betegeknél gyakoribb a méhen kívüli terhesség
és a vetélés, egy tanulmány alapján a szövődményes terhességek
és szülések gyakorisága is növekszik. Egyes kutatások az endometriosis
családi vonatkozásaira hívja fel a figyelmet, amelynek értelmében
az endometriosis és a következményes egészségügyi megbetegedések
gyakrabban fordulnak elő a betegségben szenvedő nők gyermekeinél.
Konzervatív szervkímélő műtét
során - amely lehet nyitott hasi műtét vagy laparoscopos műtét
is - az endometriosis csomók eltávolíthatók vagy megsemmisíthetők,
enyhülnek a tünetek, és lehetővé válik a terhesség bekövetkezése.
Akárcsak más kezelések során azonban a recidívák gyakoriak. A
laparoscop útján végzett műtétek (operatív laparoscopia) egyre
gyakrabban helyettesítik a nyílt hasi műtéteket. Operatív laparoscopia
során a műtétet a laparoscopon keresztül végzik lézer, elektrosebészeti
berendezések és miniatürizált sebészi eszközök segítségével.
Hosszabb ideje fennálló, visszatérő
elviselhetetlen panaszokat okozó endometriosis eseteiben radikális
műtétet végeznek a méh és a petefészkek eltávolításával. Az enyhe,
vagy középsúlyos endometriosis tünetei a menopausa után általában
megszűnnek, bár menopausa után levő nőkön kevés kutatást végeztek.
Radikális sebészeti beavatkozás vagy menopausa után az endometriosis
és annak tünetei újra kialakulhatnak, csak oestrogentartalmú hormonpótló
kezelés vagy más, a menopausában előforduló hormontermelő kóros
állapotok következtében. Egyes kutatók véleménye alapján endometriosis
miatt végzett méheltávolítás és petefészek eltávolítás után néhány
hónapig hormonpótló kezelés ne történjen.
Néhány endometriosisban szenvedő
beteg az alternatív kezelések széles skáláját alkalmazza, beleértve
a különböző táplálkozási, dietétikai megszorításokat, a tradicionális
kínai orvoslást, allergia elleni gyógytermékeket és egyebeket
- természetesen igen változó sikerrel.