English
Az ínkontinens állapot lényege, hogy a páciens nem képes tartani a vizeletét és az akarattal nem befolyásolhatóan elcsöppen. Szégyenérzettel jár, ezért gyakran nem fordulnak orvoshoz. Jelentős probléma, hogy az első orvos- beteg találkozás alkalmával a beteg sokszor tapaszalja, hogy az orvos érdektelenséget mutat a vizelettartási panaszok említésére. Az ínkontinens betegek kiszűrése, a "rejtőzködő" betegek felkutatása elsősorban a háziorvosok és nőgyógyászok feladata! Bátran említse ha ilyen problémája van. Népbetegségnek tekinthető, de a páciensek nem szeretnek róla beszélni. ”Nem tudom visszatartani a vizeletemet. Szaladni kell, alig érek el a mosdóig, nem szeretek emberek közé és társaságba járni. Becsöppen és érzem, a kellemetlen szagát” mondják, félve. Pedig van megoldás, csak nem kell szégyenlősnek lenni.
A vizelettartási zavarok közé soroljuk a hyperaktiv hólyagot valódi ínkontinens állapottal vagy a nélkül. A hiperaktív hólyag-szindróma (OAB) esetén inkontinencia vizeletelcsöppenés tehát nem feltétlenül jelentkezik, de társulhat hozzá. OAB esetén gyakran nincs betegségtudat, a tüneteket normálisnak és az élet velejárójának tekintik. Ugyanakkor a betegség a mindennapi élet több területére kihat, és jelentősen rontja az életminőséget. Forduljon, szakemberhez: keresse nőgyógyászát! Sok néven találhatunk információkat: irritábilis hólyag, ingerlékeny hólyag, overactive bladder, OAB, sürgősségi vagy stressz inkontinencia, vizelet visszatartási zavarok, elcsöppenő vizelet! Fontos hangsúlyozni, hogy az inkontinencia tehát nem azonos a hiperaktív hólyag szindrómával, ami egy tünet együttes, amelyre jellemző a hirtelen jelentkező és gyakori (naponta nyolcnál több) vizelési inger, de nem feltétlenül jár mindig együtt a vizelet elcsöppenésével. Ha vizeletcsepegés,, vizelet visszatartási zavar is társul hozzá, akkor a késztetéses vagy sürgősségi (ang. urge=sürgős) inkontinenciák közé sorolódik.
Hyperaktiv hólyag - Overactive bladder (OAB) okai
Összetett okai lehetnek, de a lényeg, hogy a hólyag izmainak hirtelen görcse vagy a hólyag-nyálkahártya fokozott ingerlékenysége miatt, viszonylag gyakran sürgető vizelési inger jelentkezik, ami zavaró, és ami a vizelet elcsöppenéshez vezethet. Ennek megfelelően a kezelést is innen érdemes megközelíteni, hiszen a műtétes megoldások nem mindig vezetnek eredményre, a hólyag térfogatát megnövelni nem vagy nehezen tudjuk. Van gyógyszeres megoldás! A hólyag kapacitását növelő a hólyag beidegzését szabályozó, mintegy a hólyagot megnyugtató gyógyszerek elérhetőek! Tartósan vagy, ha csak bizonyos helyzetekben- pl. megbeszélések, munka, színház, fontos, hosszan tartó események alkalmával nagy segítségünkre lehetnek. Megváltoztatják életünket, és sokan nem is tudnak a lehetőségről, hogy a vizelési problémákba nem belenyugodni kell, hanem kezelni, első megközelítésben gyógyszerrel és tornával későbbiekben, vagy ha a szakember úgy látja jónak műtéttel.
A fő ok: az idegek téves hólyagtelítettségi jelzése. A nőknél mintegy hatszor gyakoribb az inkontinencia, bizonyos kor után 50-70 %-ban érintettek valamilyen vizelettartási nehézségben. Mivel tabu témáról van szó, ez sokszor nem is derül ki. A vizelet inkontinencia tárgykörébe beletartozik, a ritkán, esetleg felfázáskor jelentkező vagy egyszer-egyszeri köhögés, tüsszentés, nevetés, futás nyomán elcsöppenő, vagy ennél rendszeresebben jelentkező időnként előfordul vizelettartási zavar és a folyamatosan elfolyó vizelet is. A panaszok elsősorban idősebb betegekben jelentkeznek. A nők között, a várható élettartam kitolódása miatt is emelkedik az arány, de a 40 éves kor után egyre növekvő számban jelentkezik és népbetegségnek tekinthető!
A férfiaknál és nőknél előforduló leggyakoribb okok
A férfiak jóindulatú prosztata-megnagyobbodásához (Benignus prosztata hyperplazia-BPH, hasonlít a méhben előforduló myomákhoz) az esetek nagy százalékában társul hiperaktív (irritatív) panasz, gyakori lehet az éjszakai vizelés. A prosztatát érintő műtéti beavatkozások szintén okozhatnak zavart a hólyag működésében.
Nőknél a 10 leggyakoribb kiváltó ok, amely a hiperaktív hólyag tüneteihez vezet:
1. A húgyúti és nemi szervek menopauza körül bekövetkező sorvadása a menopausalis urogenitalis atrophia amelynek háttere az oestrogén (ösztrogén,estrogen) szint csökkenése, az oestrogen hormon hiánya.
2. Műtét utáni állapotok: a leggyakoribb a méh eltávolító műtéte (hysterektomia, hiszterektómia) miatt megváltozott anatómiai viszonyok, de más kismedencei műtét utáni állapot is okozhat ilyen panaszoka.t
3. A hólyag gyulladásos állapotai. Népiesen ezt a felfázás néven említik a páciensek.
Súlyos kismedencei vagy hüvelygyulladás (vulvovaginitis),
4. A szeméremtájék sérülései, hegesedése (például gátmetszés nyomán), sérvei Medencefenéki prolapsus, hypermobil urethra, cystocele, rectocele, enterocele - elülső és hátulsó hólyagfali sérv.
5. Szexuális deviációk, abnormális szexuális szokások,
6. Tévesen alkalmazott higiéniás szokások pl.: indokolatlan és gyakori hüvelyöblítések,
7. A fejlődési zavarok: Húgycső divertikulum (a húgycső általában veleszületett zsákszerű kiboltosúlása)
8. Hólyagkövek, tumorok vagy idegentestek előfordulása a hólyagban, a hólyagkiáramlást csökkentő állapotok, hegesedés. műtét utáni húgycsőszűkület.
9. Elhízás több spontán szülés nagyobb gyermek, gátmetszés, fogó vagy vakum használat Túlsúlyos nőbeteg esetén a stressz és urge inkontinencia sokkal nagyobb, mint a normál testsúlyúak esetén.
10. Központi idegrendszeri okok: agyvérzés (stroke), a gerincvelő traumája, sérülései valamint a Parkinson-kór és a sclerosis multiplex. A panaszok gyakran társulnak egyéb betegségekkel is, mint elhízással, cukorbetegséggel, visszafordíthatatlan szellemi hanyatlással, depresszióval, húgyúti fertőzéssel, szexuális zavarokkal.
Elősegítő tényezők, rizikófaktorok: fertőzések, az előrehaladott életkor, a szorongás és egyéb kóros érzelmi reakciók, depresszió, gyógyszerek (pl. vízhajtók), genetikai, örökletes tényezők.
I. Túlfolyásos incontinencia: a húgycső szükülete vagy a hólyagfal rteakcióképtelensége miatt ahólyag túltelődik, és a vizelet akaratlanul elcsöppen.
II. Terheléses vagy más néven stressz vizeletinkontinencia: a névben szereplő stressz szó nem pszichés terhelést jelent, hanem a megnövekedett fizikai aktivitás mellett előforduló vizeletvesztésre utal. Az akaratlan vizeletvesztés hasi erőkifejtéskor, köhögéskor, tüsszentéskor jelentkezik. A medencefenéki izmok, a gátizomzat és a húgycső záró-mechanizmusainak meggyengülnek. Ebben szerepet játszhat az idősebb életkor, a túlsúly, a több és nehezebb szülés, a változó korban jelentkező hormonhiány, a hüvelyfalak és a méh anatómiai eltérései (süllyedései) - melyek a korral előrehaladva szintén gyakrabban jelentkeznek - valamint a korábbi kismedencei műtétek.
III. Késztetéses vagy sürgősségi (urge) inkontinencia: akaratlan vizeletvesztés, melyet egyidejűleg, vagy előzetesen parancsoló és erős vizelési inger kísér. Kiváltó okait, kivizsgálását és kezelését tekintve a hiperaktív hólyag szindróma a sürgősségi inkontinenciához kapcsolódik Sok esetben a kiváltó ok nem a felsoroltak közül való, felderíthetetlen. Az orvosi könyvek szerint a késztetéses (urge) inkontinenciának két alapformája ismeretes.
1. Szenzoros (Hiperszenzitivitásos forma): ekkor a hólyagnyálkahártya érzékenyebb a normálisnál, de ez csak a páciens érzékelésében lévő hiba miatt van így, a hólyag valójában nincs tele, nem feszül, de a páciens úgy érzi. A hólyag „tévesen”jelez
2. Motoros forma: amikor az urodinamikai vizsgálat során, a hólyag töltésekor akaratlan, hólyagizomzat-összehúzódásokat (kontrakciókat) észlel a vizsgáló orvos, melyek, az összehúzódáskor jelentkező nyomásfokozódás miatt, vizelési ingerhez és a vizelet elcsöppenéséhez vezethetnek.
IV. Kevert inkontinencia: a terheléses és a sürgősségi vizeletinkontinencia panaszainak együttes megléte.
Tünetek
A definíció szerint a négy alap tünet: Pollakisuria,urgencia,nocturnia stranguria.
A kóros vizelési inger lehet egészen enyhe, de normális életvitelt jelentősen, súlyosan befolyásoló mértékű is.
A tünetek részletesen:
1. Pollakisuria: túl gyakori, 24 órán belüli legalább nyolcszori vagy annál gyakoribb vizeletürítés.
2. Urgencia: a sürgető vizelési inger, az, ami váratlanul, gyorsan, hirtelen jelentkező, elnyomhatatlan késztetés. Az páciensek nagy része a sürgető ingerről és a gyakoriságról egyaránt panaszkodik.
3. Nocturnia: a sürgető érzés sokszor csak éjszaka jelentkezik.
4. Stranguria: vizeletürítés fájdalmas, általában kellemetlenül csípő, égető érzéssel járhat.
5. A kellemetlen panaszok gyakran valamilyen jellegzetes helyzethez, bizonyos körülményekhez kapcsolódnak –pl. szexualitás, de találkozunk olyan nőgyógyászati pácienssel, aki a nőgyógyászati vizsgálat után nem tudja tartani a vizeletét, egyébként panaszmentes. De kiváltó ok lehet, ha a páciens fázik, a lábai hidegek, ideges, feszült vagy vízcsobogást hall. A bizonyos általában intim szituációkban előforduló vizelettartási nehézségek a pszihologusok szerint téves tanulási folyamat nyomán súlyosbodhatnak, és egyre gyakoribbá válhatnak.
6. Jellemző, tünet és panasz, hogy a gyakori vizeléskor a megelőző inger erősségéhez képest meglepően csekély vizelet távozik.” Sokszor kell wc-re mennem, de nem tudok csak néhány cseppet pisilni.” mondják a tipikus páciensek
7. A tünetek közé sorolható, hogy a kávé és alkoholfogyasztás, valamint a dohányzás, nikotin-élvezet ronthatja az állapotot.
A diagnózis felállítása több szakterület közös munkája.A nőgyógyászokkal találkozik a páciens a legtöbbet, így a nem túl súlyos vagy rejtett, elhallgatott betegséget legtöbbször a nőgyógyászok fedezik fel. De szükséges az urológiai szakvizsgálat-amelyre a nőgyógyász beutalja a pácienst! Nagyon fontos a részletes anamnézis felvétel és alaposan ki kell kérdezni pácienst a tünetekről, azok jelentkezési idejéről, mértékéről, gyakoriságáról, a panaszok időtartamáról, az étkezési és folyadékfogyasztási szokásokról, speciális szituációkhoz való kapcsolatáról. Ha ilyen problémával érkezik, vizsgálatra mindenképpen vegye figyelembe, készüljön fel, írja le, hogy ne felejtse el! A nőgyógyász vagy urológus felkeresése előtt vezessen vizelési naplót, jegyezze fel, mikor, mennyi, milyen folyadékot fogyasztott mikor és mennyi vizeletet ürített, jegyezze be a sürgető ingerek jelentkezését és a vizeletelcsöppenések mennyiségét és idejét. Ebben segíthetnek a különböző internetről is letölthető inkontinencia-kérdőívek.(lásd mellékelve)
A diagnózis felállításhoz fontos
- Vizeleti napló néhány napon keresztül vezessen vizeleti naplót.(felvett folyadék, vizelet mennyiség, akaratlan vizeletvesztés mennyisége, körülmények, kiváltó ok, gyógyszerek.
- Lobos labor vér és vizeletvizsgálat elvégzése, ebben az esetben ennek célja a húgyúti fertőzés kizárása. A hólyaggyulladás önmagában is a hiperaktív hólyag tüneteihez hasonló panaszokat okozhat.
- Nőgyógyászati vizsgálat, amely magába foglalja a hüvely, a méh és a kismedence áttapintását, és a hólyag, a kismedence és a vesék ultrahangvizsgálatát is.
- Sokszor segít a diagnózisban az urológus által végzett az urodinamikai vizsgálat, mely a hólyagizomzat tároló és ürítő funkciójáról, valamint a záróizom-apparátus működéséről ad képet.
- A hólyagtükrözés során (cisztoszkópia), az uretrán (húgycsövön) át felvezetett endoszkópos készülékkel vizsgálják a hólyagot.
- Ritkán lehet szükség a húgyhólyag röntgen kontrasztanyagos átvilágításra az urográfiára, pyelográfia amikor intravénás kontrasztanyag beadása után készítenek röntgenfelvételeket a vese- és hólyag területéről, a felsorolt lehetőségekkel felismerhetőek a kő, daganatos elváltozások.
- Stressz teszt
A köhögéssel (Boney teszt) vagy Valsalva manőverrel provokáljuk a vizeletvesztést.
A panaszok hátterében lévő neurológiai vagy pszichés okok felderítésében az ideggyógyászati vagy pszihologiai vizsgálat segíthet. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a pszichés eredetű szorongásos kórképek, is állhatnak, a hyperaktiv hólyag tüneteinek hátterében is!
Az INCONTINENCIA kezelése vázlatosan
- Viselkedésterápia
- Pszichoterápia
- Fizikoterápia
- Elektrostimuláció
- Intim torna, gáttorna, hólyagtorna
- Kegel gyakorlatok
- Hüvelyi súlykészletek, gésa golyók
- Testsúlycsökkentés
- Diéta, táplálkozás terápia, dohányzás mellőzése
- Gyógyszeres kezelés
Anticolinerg szerek
Ditropan (oxibutinin-hidroklorid)
Detrusitol (tolterodine) (Detrol USA )
Vesicare (Solifenacin)
Sanctura (USA) Spasmex (Európa) (trospium chloride)
Enablex (Darifenacin)
Triciklusos antidepresszánsok
Antibiotikumok
Lokális hormonális kezelés, hormonpótlás.
- Műtétek
Hüvelyi műtétek
Hüvelyfali plasztikák:(Elülső és hátulsó plastika,Anterior és posterior plastika).
Hüvelyi méheltávolítás Hysterectomia vaginalis
Marschall-Marchetti-Krantz műtét (MMK) Manchesteri plasztik
Szalagplasztikák (TVT, IVS, SPARC, Sratasis)
Hasi műtétek
Tűvel végzett hólyagnyaki suspensiok. (Stamey-Pereyra, Raz, Gittes) (Nyílt
Burch colposuspensio. Kolposuspensio,Laparoscopos colposuspensio,
Hüvelycsonkfixáció laparotomiás vagy laparoscopiás úton)
- Segédeszközök
Kocka vagy gyűrű szilikon pesszárium
Hüvelysúly, hüvely kónusz
Kiegészítő tüneti kezelés nedvszívó betétek (TENA)
Hasznos tanácsok
Sokszor fogyasszon egyszerre nem nagy mennyiségű folyadékot, így mérsékelni lehet a hólyag hirtelen túltelődését. Az alkohol, vagy vízhajtó típusú gyógyszerek fokozhatják a panaszokat, hasonlóan a túlzott kávéfogyasztáshoz. Hagyjon fel a dohányzással! Nem helyes a kellemetlen tünetek ellen kevés folyadék fogyasztásával védekezni, hiszen a szervezet folyadékhiánya súlyos állapotokat okozhat. Ha valaki nem fogyaszt napi három liternél több folyadékot, mégis több mint 6-8-szor kényszerül felkeresni a mellékhelyiséget, feltétlenül forduljon orvoshoz. A jelenségnek nem csak a hiperaktív hólyag lehet a hátterében. Minél előbb kezdődik a gondozás, az annál sikeresebb lesz. A változókorral összefüggő késztetéses inkontinenciák megelőzésében az idejekorán kezdett akár lokális hormonpótló kezelés hasznos lehet.
vizelet inkontinencia kezelése
kérdőív a vizelettartási zavarokhoz