A Humán Papilloma Vírus számos alfaját ismerjük (HPV = Emberi
"Szemölcsös daganat" Vírus). De alapvetően két nagy
csoportba sorolhatóak a HPV virusok: high risk - magas rizikójú:16,
18, 31, 35, 45, 58. és low risk - alacsony rizikójú: 6, 11, 40,
42, 43
Fontosságuk azért nőtt meg, mert újabb adatok szerint egyes nőgyógyászati
daganatok kóreredetében nagy szerepük lehet.
A HPV-nek több mint 100 változata
van, ezek különböző elváltozásokat okozhatnak testszerte. A méhnyakrákot
és a hegyesfüggölyt (condyloma acuminatum) szintén a HPV fertőzéssel
hozzák összefüggésbe, de például a HPV egyik típusa hozza létre
a lábon előforduló "tyúkszemet", egy másik változata
pedig a kisgyermekek kezén gyakran előforduló ún. futószemölcsöket
okozza, a felső légúti garat - gégedaganatok egy részéért is a
HPV-t okolják. A női nemi szerveket megtámadó HPV-t általában
nemi úton lehet elkapni. A humán papiillomavírus 6-os és 11-es
típusa a genitális szemölcsök mintegy 90%-áért felelős. A humán
papiillomavírus 16-os és 18-as típusa a méhnyakrák és a CIN 2/3-as
esetek több, mint 70%-áért felelős.
Megelőzésében és terjedésében fontos szerepe van a gumióvszernek
és a partner korábbi szexuális előéletének, a partnerek számának,
valamint újabban a többféle védőoltási lehetőségnek.
Milyen gyakran okoz fertőzést
a HPV?
Egyes becslések szerint a szexuálisan
aktív fiatal nők fertőzöttségi aránya 20-40%, de az aktív szexuális
életet élők 80%-a legalább egyszer átesik a fertőzésen (találkozik
a virussal) az élete folyamán, és 5-10%-uknál hosszantartó HPV
fertőzés alakul ki.
A férfiakat és a nőket egyaránt megbetegítheti, és ami a szakemberek
prevenciós munkáját nagyon fontossá tevő adat: az összes új fertőzés
75%-a a 15-24 évesek között fordul elő. Becslések szerint a HPV-t
az aktív szexuális élet első 2-3 éve alatt szerzik az emberek.
Szexuális életet nem élt nők vizsgálata megerősíti, hogy a HPV
elsősorban szexuális érintkezéssel terjed, ugyanis ebben a populációban
nem, vagy nagyon ritkán találtak pozitív mintákat.
A terjedés, a diagnosztika és a terápia szempontjából is fontos
kiemelni, hogy a HPV-vel fertőzött férfiak egy részénél nem okoz
látható tüneteket a nemi szerven, és nem alakít ki betegséget.
A tartós fertőzés, több év alatt, rosszindulatú daganatok kialakulásához
vezethet. Így a humán papiilloma vírus a világon évente kb. 550
000 méhnyakrák és más rák kialakulásáért felelős, ami az összes
daganatos megbetegedések 6,1%-a. Ezen belül a legfontosabb, hogy
feltételezhetően a cervix 99,7%át a HPV okozza, továbbá a pénisz
daganatok 50%-át, a vagina daganatok 40%-át, a vulva- és környékén
lévő daganatok 40% -át, az anus daganatok 90%-át, az oropharingeális
daganatok 12%-át, egyéb társfaktorok jelenlétében.
Maga a vírus bizonyos sejtek burjánzását idézi elő, beépülhet
az emberi DNS-be, vagy annak működését befolyásoló anyagokat termel,
ami a legtöbbször jóindulatú (szemölcsszerű) kinövést hoz létre.
Van azonban a vírusnak néhány típusa, amely hosszabb idő (évek)
alatt olyan elváltozást hozhatnak létre, melyből elhanyagolt esetben
rosszindulatú daganat fejlődhet. A vírus ellen - egy egyébként
egészséges szervezet - védekezni tud, így legtöbbször nem alakul
ki betegség, vagy rosszindulatú daganat.
A méhnyakrák-szűrés kapcsán találkozunk
olyan esetekkel, amikor a mikroszkópos vizsgálat vagy a citológiai
kenet során felvetődik a szemölcsvírus fertőzés gyanúja, ekkor
tipizálást lehet végezni, annak eldöntésére, hogy rosszindulatúságot
képes-e okozni az adott HPV típus (magas rákkeltő rizikójú HPV),
vagy a rosszindulatúságba történő átmenettől nem kell tartani
(alacsony rákkeltő rizikójú HPV).
A vírusfertőzés gyógyítása az
általa okozott elváltozás kezelésén alapul, mivel a vírust (a
herpes vírushoz hasonlóan) gyógyszeres kezeléssel a szervezetből
eltüntetni nem lehet. Létezik gyógyszer, amellyel a szervezet
normális védekezőképességét (immunrendszerét) fokozhatjuk, így
elő tudjuk segíteni, hogy a vírust a szervezet maga semlegesítse
(e gyógyszer hatékonyságáról HPV esetében, a vélemények megoszlanak).
Az elváltozások közvetlen kezelése (ecsetelés, kimetszés) általában
hatékonyabb és célravezetőbb szokott lenni.
A HPV szűrővizsgálatokat a biztosító csak abban az esetben finanszírozza,ha
legalább két alkalommal PIII-as vagy rosszabb cytologiai eredmény
születik
A HPV ellenes védőoltásokat általában
még a nemi élet megkezdése előtt érdemes beadatni, 3 részletben
az első oltás után 2 majd 6 hónap múlva. Amennyiben már nemi életet
élő páciens szeretné az immunizáló védőoltást beadatni, úgy részletes
- a szexualitást érintő anamnézis felvételt követően - , negatív
HPV teszt esetén adhatjuk be a védőoltást a 26 év alatti pácienseknél.