Nőgyógyászati küret /kaparás/ - Endo Sampler - Dr. Zatik János nőgyógyász - Debrecen

 
  Dr. Zatik János szülész-nőgyógyász Debrecen Szent Anna nőgyógyászati magánrendelő Debrecen    
   
 
 
 
 














Fees



Kövessen minket a Facebook-on is


Orvosi másodvélemény online


Orvos

Dr. Zatik János
szülész-nőgyógyász szakorvos
egyetemi adjunktus

Tevékenység

A magán nőgyógyászati praxis tevékenységi köre a nőgyógyászat, terhesgondozás valamennyi területére kiterjed. Az Ultrahang vizsgálat felár nélkül az alapszolgáltatásaink közé tartozik.

Rendelő
Felszereltség tekintetében a rendelő a legmagasabb igényeket is kielégíti. Hangulatos, diszkrét környezet jellemzi.

Cím

Szent Anna Nőgyógyászati, Szülészeti és Ultrahang Magánrendelő
Debrecen
Szent Anna utca 48. sz.

Rendelési idő

Kedd, csütörtök, péntek
8:00-12:00 és 15:30-20:00
óra között,
valamint havi egy alkalommal szombaton
8:00 és 13:00 óra között
előzetes bejelentkezés alapján

Bejelentkezés

A bejelentkezés, időpont- foglalás az Interneten keresztül, a Bejelentkezés menüpontban történik.

Magán Egészségpénztár

A magánrendelés vizsgálati díját a szerződött
magán egészségpénztárak visszatérítik tagjaiknak.
A Szent Anna magánrendelő a legtöbb egészségpénztárral szerződésben áll.

Megközelíthetőség

A magánrendelő elérhetősége belvárosi elhelyezkedésének köszönhetően rendkívül jó. Gyalogosan, gépkocsival illetve tömegközlekedési eszközókkel egyaránt könnyen megközelíthető. Az elérhetőséget részletes útvonaltervek illetve egyedi térképek segítik.
Emellett oldalunkon egy interaktív - a Föld bármely pontjára kiterjeszthető Debrecen térkép is rendelkezésére áll.

Nőgyógyászati küret - Endo Sampler

In English

 

Nőgyógyászati küret /kaparás/ altatás nélkül - Endo Sampler

 

A leggyakoribb nőgyógyászati műtét a küret (méhkaparás, kaparás, kisműtét, curettage, Cu, Fr-Cu, Frcu, fractionalt curettage) a méhnyálkahártyából történő mintavételt jelenti. A jóindulatú és főként a rosszindulatú méhnyálkahártya elváltozások (méhtestrák,endometrium carcinoma) diagnosztizálására és - bizonyos esetekben - egyben kezelésére alkalmazott műtét.

Mikor alkalmazzuk a nőgyógyászati küretet?

Rendellenes méhvérzések, különösen a menopausalis, klimakteriális, esetleg perimenopausalis (az utolsó vérzés körüli) korban jelentkező vérzészavarok esetén, a diagnózis felállításának legfontosabb módszere. Amikor valakinek évekig nincs vérzése és ismét jelentkezik, akkor a szakma klasszikus szabályai szerint mintát kell venni a méhnyálkahártyából és szövettani vizsgálatot kell végezni, amelyből kiderül a vérzés oka, amely nagyon sokszor valamilyen malignus (rosszindulatú) vagy praemalignus (a rosszindulatú elváltozást megelőző) állapot kialakulásának következménye. Olyankor is küretet végzünk, ha a vérzés olyan bő, hogy az már veszélyezteti a páciens egészségét, és hagyományos módszerekkel - gyógyszerrel, véralvadás elősegítőkkel, méhösszehúzókkal nem tudjuk leállítani a vérzést. Ilyen esetben un. haemostiptikus (vérzést elállító) küretet végzünk, melynek során a méhnyálkahártyát alaposan lekaparjuk, minek eredményeképpen a vérzést az esetek közel 100%-ban sikerül elállítani. (Sokszor csak időlegesen). Az eljárás teljes egészében megegyezik a terhesség vagy vetélés esetén alkalmazott méhkaparással. Elhalt terhesség, vagy vetélések során a méh kiürítése ugyanezzel a módszerrel történik.

Legtöbbször tehát a nőgyógyászatban a rendellenes méhüregi vérzés okának tisztázására és azok megszüntetésére szolgál a fractionalt curettage. A vérzészavar hátterében a hormonrendszer zavara, gyulladásos folyamat, valamint jó- és rosszindulatú szövetburjánzás is állhat. A legtöbb curettage vérzészavar miatt történik, az esetek 90%-ban 45 év felett (perimenopausában), de ezen belül is a leggyakrabban postmonopausában - 5o éves kor után elhízott, cukorbeteg magas vérnyomásban szenvedő, korábban kevés terhességet kiviselő, általában steril pácienseknél. A vérzészavart legtöbbször olyan állapotok hozzák létre, melyek magas ösztrogén, és alacsony progeszteron szinttel járnak. Ilyenek a petefészek-daganatok, az elhízás, az ovuláció elmaradása, valamint az ún. Policisztás ovárium-szindróma. Sokszor a méhtestrák egyetlen figyelmeztető jele a menopausa körüli vagy utáni vérzés, illetve vérzészavar lehet. Rendellenes vérzésről akkor beszélünk, ha a vérzés nem a menstruáció várt idejében jelentkezik. A menopausa utáni vérzéseket mindig rendellenesnek tartjuk, akkor is, ha nem bő vagy elhúzódó. A posztmenopauzális vérzések diagnózisában az ultrahang és cytologiai vizsgálatnak, az endometrium biopsziának, a curettage-nak és a hiszteroszkópiának alapvető szerepe van.

Posztmenopauzális vérzés esetén elsőként transzvaginális ultrahang vizsgálat és cervicalis cytologia végzése javasolt. Az ultrahang vizsgálat költség-effektivitás szempontjából előnyösebb, mint az endometrium biopszia. A végleges diagnózis felállításában a küret során vett minta hisztológiai feldolgozása alapvető szereppel bír. A biopsziás mintavétel során a kis, illetve mélyebb rétegekben elhelyezkedő folyamatok nem mindig kerülnek eltávolításra, tehát negatív cytologiai vizsgálat illetve negatív endometrium biopszia esetén nem lehetünk teljes mértekben biztosak abban, hogy kizártuk az endometrium carcinoma lehetőségét. A méhkaparást azonban mindig meg kell, hogy előzze egy hüvelyi ultrahang vizsgálat, ennek elmulasztása gyakorlatilag műhibának minősül. A vizsgálattal meg lehet állapítani, hogy vannak–e malignitásra utaló egyéb jelek, vagy esetleg egy jóindulatú polip vagy myomagóc állhat a vérzészavar hátterében. Tehát hüvelyi ultrahang vizsgálat (TVS) során a méhnyálkahártya vastagságát és szerkezetét, valamint a malignitásra utaló jeleket keressük.

Ezt követően végezzük el a méhnyálkahártya biopsziát - küretet -, amely során az eltávolított méhnyálkahártya mikroszkópos vizsgálata után kapjuk meg a biztos diagnózist. Ez alapján derül ki, hogy egy ártalmatlan hormonális zavarról, egy polipusról, vagy műtétes kezelést igénylő, komoly daganatos vagy daganatmegelőző elváltozásról van-e szó.


Az endometrium mintavételére szolgáló eszközök és módszerek


Endo Sampler

Nyugat-Európában és az USA-ban elsősorban olyan eszközöket, eljárásokat fejlesztenek ki és alkalmaznak, amelyekhez nem kell kórházi bentfekvés, illetve altatás. Az altatás veszélyei magasabbak a lokális érzéstelenítésnél, ugyanakkor számos kényelmetlenséggel jár. A modern módszerek során a műtét lokális érzéstelenítésben ambulanter - azaz járóbeteg ellátás keretein belül -, rövid idő alatt kivitelezhető. Az ilyen - gyorsan, és lokális érzéstelenítésben elvégezhető - mintavételi módszereket alkalmazunk a Szent Anna Nőgyógyászati Magánrendelőben is. A mintavevő eszközök jeles képviselője az Endo Sampler, amely egy elmés szerkezet. Különböző méretű, lokális érzéstelenítésben a méhszájon keresztül a méhüregbe felvezethető merev műanyag csőből áll, amely egy nagy teljesítményű dugattyúval van ellátva.

A méhnyálkahártyát az eszköz éles karmainak segítségével lekaparjuk, és azt kiszívjuk a dugattyú segítségével. Mindezt altatás nélkül, lokális érzéstelenítésben végezzük. Így a küret (a méhnyálkahártya lekaparása, mintavétel) ambulanter, gyors formában, bentfekvés, előjegyzés, altató orvosi vizit nélkül elvégezhető.

Endometrium brush

A méhnyakrák szűrés mintavevő eszközéhez hasonló, vékony, a méh üregébe vezethető kefe, amellyel cytologiai vizsgálatra tudunk mintát venni az endometrium területéről. Mivel ebből a mintából csak cytologiai vizsgálatot lehet végezni, inkább szűrésre alkalmas.

Endorette, pipelle

Az Endorette az Endo Samplerhez hasonló elven müködő, de annál vékonyabb endometrium mintavételre szolgáló plasztik eszköz, szívó dugattyúval, tetején 4 lyukkal. A pipelle ennek vékonyabb változata. A vékony eszközök alkalmazásával nyert minta az endometrium polipok egy részének, és a fokális endometrium hiperpláziák kis hányadának diagnosztizálására nem alkalmas. Ezen eszközökkel kisebb mennyiségű mintavételt végezhetünk. Az irodalmi adatok szerint a pipelle szenzitivitása ugyanakkor ennek ellenére nem rossz: az endometrium carcinoma diagnosztizálásában 99,6%, specificitása 99.5%.

Klasszikus curettage (Fr-cu, Frcu, Cu. Kaparás - fém küretkanállal)

A küreteket manapság Magyarországon még több mint 90%-ban a klasszikus, vénás altatásban, a méhszáj feltágítását követően úgynevezett küretkanállal végzik. Amennyiben ezt az eljárást alkalmazzuk, akkor azt csak altatásban, a DEOEC Női klinikáján tudjuk elvégezni. Biztosított pácienseknek a műtét a Klinikán ingyenes. A nem biztosított, illetve külföldi páciensek esetében 12000 Ft vizsgálati díj + 56 000 Ft műtéti térítési díj + a laborvizsgálat és az altatóorvos vizit díja ellenében végzik el a DEOEC NŐI klinikán egynapos bentfekvéssel. (REOF KFT árlista 2010. 01) A klasszikus Fr-cu vagy küret során műtéti előkészítés szükséges altató orvosi vizsgálattal, ami alapfeltétele az altatásnak.

A műtét menete

Miután megszületett a döntés az egészségügyi küret szükségességéről, azt kell vizsgálni, hogy a beteg operálható-e illetve szükséges-e bármilyen előkészítés a műtéthez. Erről altatóorvos vizsgálat dönt. Előzetesen vérvétel történik, majd a laboratóriumi leletek, EKG vizsgálat esetleg egyéb kiegészítő vizsgálatok segítségével a műtét időpontját kijelölik. A sebészeti beavatkozás (küretműtét) - amennyiben nincs társult betegség - az úgynevezett egynapos sebészet keretein belül elvégezhető. Ez azt jelenti, hogy a beteg a műtét után - általában pár órás megfigyelést követően, de legtöbbször 24 órán belül - az otthonába távozhat.

A műtétre éhgyomorra érkezzen a páciens reggel 8 órára a földszinti irattárba, ahol a korábbi vizsgálati lelet alapján a kórlap elkészítése után felvételt nyer a klinika nőgyógyászati - sebészeti - osztályára (II.emelet). Különböző tájékoztató és beleegyező nyilatkozatok kitöltése után elfoglalja a kórteremben a helyét, megtörténik a kórelőzmény felvétele. A műtétre annak sürgősségétől és a műtő kapacitástól függően a felvétel után egy-négy órával kerül sor. A műtét során a műtőasztalon intravénás injekcióval elaltatják a pácienst, ezt követően az operatőr un. Hegar eszközökkel kitágítja a méhszájat és egy tompa curette kanállal a méhüregét átkaparja, eltávolítva a méhnyálkahártyát, amelyet formalinban fixálva szövettani vizsgálatra küld. A szövettani eredmény 2 hét alatt készül el, személyesen kell érte menni a klinika ambulanciájára. A szövettani lelet határozza meg a további teendőket.

Lehetséges szövődmények

A leggondosabb orvosi beavatkozás ellenére is kialakulhatnak szövődmények. A méhkaparásnál a legnagyobb gondosság mellet is előfordulhat, hogy a méhfalat az alkalmazott fém küretkanállal akaratlanul átszúrják, nagyon ritkán bélsérülés vagy a méh közelében lévő szervek sérülése is előfordulhat. Ilyenkor sajnos nagyobb műtétre kényszerülhetünk a sérülés ellátása érdekében. (laparoscopia, hasmegnyítás, laparotomia). A másik veszély az altatással járó komplikációk veszélye. Egyéb szövődmények lehetnek az utóvérzés, gyulladás, melyek azonban általában jól kezelhetők. Az egészségügyi küret során előforduló leggyakoribb szövődmény a méhűri gyulladás, ennek továbbterjedése esetén a kismedencét is érintheti. A gyulladás jelei lehetnek a műtétet követően 2-3 napnál is tovább tartó vérzés, mely bűzössé válik, vagy véres hüvelyi folyás, alhasi fájdalom, hőemelkedés, esetleg láz is jelentkezhet. Bármely tünet észlelése során azonnal forduljon operáló orvosához, hogy a célirányos kezelést minél hamarabb megkezdhessék.

Méhkaparás utáni teendők

Altatásban végzett műtétet követően 5-6 órával, amennyiben szövődmény nem lépett fel, és a beteg is jól érzi magát, otthonába távozhat. A műtét utáni napon a betegeink többsége folytathatja mindennapi aktivitását. Az átlagos gyógyulási idő 2-4 nap, ezalatt az idő alatt a nagy megterhelést kerülni kell. A gyulladásos megbetegedés elkerülése céljából, legalább két hétig tartózkodni kell a szexuális élettől és az ülőfürdőtől, strandtól. Javasolt még a tamponhasználat és a hüvelyöblítés elhagyása két-három hétig. Műtét után kb. két héttel elkészül a szövettani lelet, amiért jelentkezni kell a kezelőorvosnál! Ez nagyon fontos, hiszen a további teendők felől is ekkor döntenek. A teljes gyógyulást követően, 4-6 hét elteltével nőgyógyászati kontrollvizsgálat szükséges.

Milyen előnyei és hátrányai vannak a különböző módszereknek?

A klasszikus curettage szövődményei viszonylag ritkák, de mivel a mintavevő eszköz fémből van, ezért gyakrabban történik perforáció (A méh átlyukasztása). Hátránynak tartható a többszöri megjelenés, alatatóorvosi vizit, előjegyzés és a minimum egynapos bentfekvés, az altatás kellemetlenségei és szövődményei, a lassabb szövettani eredmény, valamint a em biztosított illetve külföldi páciensek esetében a lényegesen magasabb költség. Előnye, hogy az esetek egy részében általában alaposabb mintavétel történhet, és bő vérzés esetén a vérzés gyorsabban eláll.

Ezzel szemben a speciális Endo Sampleres mintavétel előnye, hogy gyors - a műtét mindössze fél óra alatt készen van, a páciens távozhat a rendelőből, nem kell bentfekvés, megfigyelés. Kevés előkészületet igényel, lokális érzéstelenítésben elvégezhető, kisebb a perforáció veszélye. Sokkal "tisztább" szövethengereket nyerünk, a szövettani eredmény gyorsabb.
Ugyanakkor bizonyos - nagyon bő vérzéssel járó - állapotokban nem elegendő megoldás és a vérzést nem, vagy csak lassan állítja le.

Hátránynak minősül, hogy mivel az OEP a műtétet nem támogatja, így a biztosított pácienseknek is - a felhasznált mintavevő minőségétől és mennyiségétől valamint a szövettani vizsgálattól függő mértékű - térítési díjat kell fizetni. Ezt kárpótolja, hogy nem kell az előkészületekre esetleg több napot szánni, és az egynapos kórházi bentfekvés is elmarad, továbbá a szövettani leletet lényegesen hamarabb készhez kapják. (néhány napon belül e-mailban elküldjük)


   
 

Lap tetejére