A Down-kór olyan kromoszóma rendellenesség, amely jellemző küllemmel
jár és értelmi fogyatékosságot okoz. Gyakorisága az anyai életkor
előrehaladtával növekszik, így a 35 éves és e feletti várandósokban,
hazánkban is mód van a magzat kromoszómavizsgálatára. A magzati
sejtek nyerése (magzatvízvétel, illetve magzatburokboholy-vétel)
azonban a várandósok 1-2%-ában terhességmegszakadást - spontán
vetélést - okozhat, tehát nem veszélytelen eljárás.
Mam már lézteznek sokkal pontosabb eredményt nyújtó, és a magzatot illetve a kismamát sem veszélyeztető eljárások a Down-kór szűrésére, de az utóbbi évtizedekben a négymarkeres teszt volt a legelterjedtebb módszer.
Az AFP-HCG-SAP-PAP teszttel olyan anyai vérvizsgálatra és kockázatbecslésre
van mód, melynek segítségével, életkorral és a laborértékekkel
közösen becsülhető a Down-kór előfordulásának kockázata. A 16.
hetes várandósoktól levett vérminta vizsgálata és az ultrahangvizsgálatok
alapján 80% feletti biztonsággal állapítható meg a Down-kór esetleges
jelenléte. A vérvizsgálatot az alfa-fetoprotein (AFP), PAP, a
lepényhormon egyik frakciója (human choriogonin: HCG béta egysége)
és az SAP hormon szintjének megállapítása alapján végzik. Az értékekből
egy kockázatbecslés is történik amely alapján eldönthető, hogy
a magzatvízvétel (amniocentézis) kockázata vagy a Down szindróma
kockázata a nagyobb. A kockázatot és a veszélyeket a család
viseli, hiszen ha 100%-os eredményt akarnak, akkor sokszor az
egyébként 0,5 %-os kockázatot felcserélik (mindent vagy semmit
alapon) az amniocentézis nagyobb 1-2%-os kockázatára, a biztos
diagnózis reményében. Ennek a dilemmának a feloldása rendkívül
nehéz.
Az amniocentesis (magzatvízvétel) nem veszélytelen: 1-2%, illetve
1% körüli spontán vetélési kockázatot jelentő vizsgálat.
Az anyai vérben vizsgálható négy hormont, az anyai életkort és
egyéb más tényezőket figyelembe véve értékelik, hogy a Down-kór
előfordulásának kockázatát minél pontosabban lehessen meghatározni.
Azok az asszonyok, akiknek kockázata 1:300 vagy annál magasabb,
pozitív kiszűrteknek minősülnek és esetükben további diagnosztikai
módszerek alkalmazása javasolt.
Szerencsére ma már léteznek olyan új - az amniocentézis-sel megegyező pontosságú - módszerek is, amelyek mind a magzatra, mind az anyára teljesen veszélytelenek, tehát nem kell számolni a magzat esetleges elvesztésével, mint az invazív beavatkozásnál (Down-kór szűrés - PrenaTest, Nifty-teszt).
A négymarkeres teszt segítségével
kiszűrhető rendellenességek
1. Down-kór (21-es triszómia)
A Down-kór a 21. kromoszóma többletére
vezethető vissza és jellemző küllemmel járó értelmi fogyatékossággal
jár. Az anyai életkor előrehaladtával növekszik gyakoriságuk,
így a 40 éves terhesekben már kb. 2%-os előfordulás várható. Ultrahangvizsgálattal
a Down kórra jellemző elváltozásokat sokszor nehéz felismerni,
de az ultrahangvizsgálat kiegészíti a kockázatbecslést, és támpontot
adhat a magzatvízvétel szükségességére. Pl. Nyaki redő, echogén
fókuszok a szívben, rövid femur, pyelontágulat. A Down-kórosok
egyharmada súlyos szívrendellenességgel születik.
2. Kromoszómális egyéb rendellenességek
(pl. 18-as triszómia)
3. Velőcső-záródási rendellenességek
A kiértékelést befolyásoló tényezők
1. A terhesség kora-a vérvétel időpontja :a16.hét az ideális időpont.
2. Anyai testsúly és etnikai csoport
- Mind a négy marker általában
alacsonyabb a kövérebb, míg emelkedettebb a vékonyabb nők esetében.
- Az AFP és szabad béta-hCG értékek
általában magasabbak az afrikai eredetű asszonyokban, mint az
európaiaknál.
3. Ultrahangvizsgálaton látott
egyéb jelek
4. Ikrek és inzulin-függő cukorbetegség:
ilyen esetben a teszt értékelése nehezebb ,nem kellően informatív.
, a Down-kór kockázatának pontos becslése nem lehetséges.
5. Vaginális vérzés
- Közvetlenül a vérminta levétele
előtt előforduló vaginális vérzés befolyásolhatja a vérvizsgálat
eredményét. A vérzés növelheti az AFP szintet, így ilyen esetben
javasolt a vérvizsgálat, illetve a vérvétel elhalasztása egy-két
héttel.
6. Korábbi, rendellenességgel
sújtott terhesség
- Amennyiben a várandósnak korábbi
terhességében Down-kóros vagy idegcső-záródási rendellenességgel
sújtott magzatja-újszülöttje volt, a vérvizsgálat eredményét eleve
pozitívnak minősítik, függetlenül az asszony vizsgálattal megállapított
kockázati értékétől.
A vizsgálati eredmény értelmezése
Pozitív eredmény
A vizsgálat eredménye pozitív,
ha a kockázat magasnak bizonyul a Down-kór előfordulására, az
anyai életkor és az anyai vérben vizsgált markerek szempontjából,
amit kiegészítünk az ultrahang lelet értékelésével és a genetikai
tanácsadóban, eldöntik a magzatvízvétel szükségességét.
Amikor a kockázat meghaladja az amniocentézis kockázatát olyankor
az amniocentézis elvégzését, felajánlják, de mivel a kockázat
és a döntés is elsősorban a család felelőssége nekik kell eldönteni,
hogy mi történjen.
Negatív eredmény
A vizsgálat eredménye negatív,
ha a kockázat a Down-kór, illetve az idegcső-záródási rendellenesség
előfordulására alacsony. A szűrővizsgálat azonban a rendellenesség
jelenlétét kizárni nem tudja- valamennyi kockázat, ha minimális
is mindig marad. Ilyenkor a magzatvízvétel kockázata nagyobb,
mint a tesztből várható kockázat. Tehát a z amniocentézis elvégzését
nem javasolják.
Mi a teendő, pozitív eredmény
esetén?
Amennyiben a vizsgálat eredménye
pozitív, mert a kockázat magas a Down-kór előfordulására, a magzati
kromoszómavizsgálat elvégzése válik szükségessé a magzatvízvétel
(amniocentesis). Így közvetlenül vizsgálható a magzat kromoszómaállománya,
és a rendellenesség diagnosztizálható.
A debreceni Szent Anna Nőgyógyászati Rendelő páciensei számára már lehetőség van a hagyományos szűrésektől (mint pl. a Négyes teszt) jóval pontosabb eredményt nyújtó, teljesen biztonságos Down-kór szűrési eljárás igénybevételére is (PrenaTest, Nifty-teszt). Azok számára, akik semmiképpen nem szeretnének kockáztatni, a magzatot veszélyeztetni, vagy szeretnék a hagyományos szűrések eredményét egy korszerű, nagy pontosságú genetikai vizsgálattal is megerősíteni, már van lehetőség a korszerű, pontos és veszélytelen vizsgálatra.