A méhszájseb gyűjtőfogalom, a
népies elnevezése a nőgyógyász által a méhszájon látható elváltozásoknak.
Ectopium, leukoplákia, tagoltság,
pontozottság kifejezések a páciens által érthető egyszerű formában
“méhszájseb”, mivel laikusoknak nehéz ezeket a fogalmakat
lefordítani.
A legtöbb esetben egy jóindulatú,
banális elváltozás - Ectopium -, amelynek lényege, hogy a méh
üregét fedő szőlőfürtszerű hengerhámszövet kiterjed a méhnyak
laphámszövetére. Ez például élettani elváltozás veszélyek nélkül.
A hüvely falát és a méhszáj felszínét normális körülmények között
laphám borítja (hasonlóan pl. a száj nyálkahártyájához), a méh
üregét és a nyakcsatornát viszont hengerhám. Ezen méhszájseb lényege,
hogy ez a hengerhám "kijön" a nyakcsatornából a méhszáj
felszínére. Nem tudjuk az okát, de nem is lényeges. Jelentősége
annak van, hogy a hengerhámot nem arra "találták ki",
hogy bármilyen külső behatástól védjen. Ennek megfelelően krónikus
gyulladást és folyást tud fenntartani, illetve minden fertőzés
könnyebben megtelepszik. Ezért célszerű megszabadulni tőle. Időnként
szexuális kontaktus utáni vérzéssel is járhat. Mi a teendő? Negatív
rákszűrés és hüvelyváladék birtokában helyre kell állítani a hüvely
normális baktérium-flóráját. Az esetek kb. 10%-a egy hónap alatt
gyógyul, behámosodik a méhszájseb, és egyéb teendőt már nem is
igényel. A maradék 90%-ot azonban kezelni kell. A kezelés lényege,
hogy ezt a kóros - pontosabban csak "rossz helyen lévő"
hengerhámot kimetsszük, esetleg elroncsoljuk. Ez egy pár perces
ambuláns kis műtéttel történik. A hám roncsolása történhet koagulációval
(égetés) - ez már nem igazán korszerű -, fagyasztással (folyékony
nitrogén alkalmazásával) vagy lézerrel. A legjobb megoldás a LEEP
amely, után szövettani vizsgálatot tudunk végezni. A méhszájat
úgy konstruálták meg, hogy ezt követően a sebre oldalról rákúszik
a normális laphám. A beavatkozás abszolút fájdalmatlan, mert a
méhszájnak nincs fájdalomérző képessége.
A méhszájseb gyűjtőnév sokszor
rák megelező állapotokat takar, melynek veszélye, hogy méhnyakrák
alakulhat ki belőle, ezért rendszeres citológiai és kolposzkópos
kontroll szükséges.
Az alábbi esetekben mindenképpen beavatkozás szükséges:
a
citológia kóros
az
elváltozás nagy kiterjedésű
egy
éven túl nem szűnik meg
LEEP (méhszáj
elváltozásainak műtéte kacskonizáció, elektromos hurok segítségével)
Az elektrofulguráció technikája
sok évtizedes múlttal rendelkező módszer a gyógyító medicinában.
Az orvostudomány számos területén kipróbált eljárásnak tekinthető
- ismeretes az urológiában, a gasztroenterológiában, a kardiológiában,
a fogászatban, a bőrgyógyászatban és nem utolsósorban a nőgyógyászatban
való alkalmazása is. A nőgyógyászatban - csakúgy, mint más szakmák
esetén - az utóbbi idők gazdasági, egészség-finanszírozási és
egyéb, de elsősorban nem szakmai megfontolásai teremtették meg
az úgynevezett "egynapos műtéti beavatkozások" iránti
igényt. E hatások segítették elő az akár ambulánsan is elvégezhető,
így költség hatékonynak tartott cervix-biopsziás és ablációs technikák
elterjedését. A LEEP (Loop Electrosurgical Excision Procedure)
módszer az 1990-es évek közepétől kezdve indult világhódító útjára
- az újabban használatos eljárások közé sorolható a méhszáj krioterápiája,
CO2 lézer-vaporizációja és elektrofulgurációja is. A biopsziás
módszereket az különbözteti meg az ablációs technikáktól (ide
tartozik többek között a cervicalis elektrofulguráció is), hogy
a biopsziával járó beavatkozás során mintát nyerünk szövettani
feldolgozás céljára. Ez viszont azt is jelenti, hogy az ablációs
műtéti eljárások előtt feltétlenül sort kell keríteni a szövettani
diagnózist biztosító cervicalis biopsziára.