A méhnyakrák leggyakrabban a 40
év feletti nőknél alakul ki, Magyarországon évente több mint ezer
(2001-ben 1219) új beteget fedeznek fel és kezelnek. A méhnyakrák
korai felismerésére jó módszerek állnak rendelkezésre, a kezelés
lehetőségei a sebészi, a sugaras és a gyógyszeres terápia oldaláról
maradéktalanul biztosítottak. Hazánkban a méhnyakrák szűrése megoldott,
de sajnos a nők tekintélyes hányada nem él ezzel a lehetőséggel.
Gyakran pont ezért nem ismerik fel korai stádiumban a betegséget.
A méhnyakrák-szűrés szempontjából
a legfontosabb a rendszeres, évente végzett nőgyógyászati, illetve
citológiai vizsgálat!
A 0. stádiumban felfedezett méhnyakrák túlélési aránya a kezelés után 100%!
A vizsgálatok kezdetének ajánlott
időpontja: a 18. életév, illetve a nemi élet megkezdésének időpontja.
A szakma ajánlása, hogy a nemi élet megkezdésétől évente el kell
végezni a méhnyakrák-szűrés keretében végzendő vizsgálatokat!
A méhnyak, a rákmegelőző
állapotok és a méhnyakrák
A méh a női nemi szervrendszer
része, amely az alhasban, a húgyhólyag és a végbél között foglal
helyet. A méhnyak a méh alsó, keskeny része, amelynek csatornája
a hüvelybe nyílik. A méhnyak-rák akkor alakul ki, amikor a méhnyak
sejtjei szabályozatlan osztódásba kezdenek. A sejtek betörhetnek
a környező szövetekbe, és a daganat ráterjedhet a végbélre és
a húgyhólyagra. A méhnyakrák főleg a környező nyirokcsomókba,
a gerincbe és a tüdőbe ad áttéteket. A méhnyakrák általában igen
lassan fejlődik. A méhnyakrák kialakulását a méhnyak felszínét
borító hám különböző súlyosságú elváltozásai előzik meg. Ennek
során a normálistól eltérő megjelenésű (eltérő méretű, alakú,
számú) sejtek jelennek meg. A szöveti elfajulás leggyakrabban
25-40 év között alakulhat ki, és állapota egyre súlyosabbá válhat.
Ha nem észlelik időben, akkor a sejtek a méhnyak felszínéről betörhetnek
a mélyebb szövetrétegekbe és tumorsejtekké fejlődhetnek. Ekkortól
már méhnyakrákról beszélünk. A méhnyakrák leggyakoribb típusa
(az összes eset kb. 80%-a) az ún. laphámsejtes karcinóma - ez
a méhnyak felszínét borító hámsejtekből alakul ki. A második leggyakoribb
típus az adenokarcinóma, amely a méhnyak mirigyeit alkotó sejtekből
ered. A méhnyakrákos esetek 3-5%-ában mindkét sejttípus tumoros
elváltozása jelen lehet.
A méhnyakrák kialakulásának
kockázati tényezői
A
HPV-vírus
A kockázati tényezők közül messze
a legjelentősebb a humán (emberi) papillomavírussal (HPV) való
fertőzöttség, amely az összes méhnyakrákos eset legalább 82%-ában
megtalálható. A szexuális úton terjedő HPV valójában egy kiterjedt,
mintegy 75 féle vírust magába foglaló víruscsalád, s közülük 13-ról
tudható, hogy köze van a méhnyakrák kialakulásához. A vírusfertőzés
ugyanis kóros sejtek növekedését idézheti elő a méhnyakon. Fontos
azonban tudni, hogy a legtöbb HPV-fertőzött nőben nem alakul ki
méhnyakrák. A HPV-vel való fertőzöttség igen gyakori, de számos
nő soha nem szerez erről tudomást, mivel nem mindig alakulnak
ki tünetek. A legfőbb tünet egyébként szemölcsök megjelenése.
A HPV-vel való megfertőződés esélyét
növeli:
a szexuális élet megkezdése 18 éves kor előtt
a szexuális
partnerek gyakori váltogatása
szexuális kapcsolat létesítése olyan férfiakkal, akiknek több
szexuális partnerük volt/van, illetve akik korán kezdtek nemi
életet
kapcsolat létesítése olyan férfivel, akinek szexuális partnere
HPV fertőzött vagy méhnyakrákos volt
Ha
valakinek egyéb, szexuális úton terjedő betegsége van (például
chlamídia, herpesz)
A
dohányzás
A
tartósan legyengült immunrendszer (pl. hív-fertőzés hatására),
mivel a szervezet ilyenkor kevésbé képes megküzdeni a vírusfertőzéssel
Hormonális fogamzásgátlók
és a méhnyakrák
Felmerült, hogy a hormonális fogamzásgátló
tablettát szedők körében magasabb a méhnyakrák kialakulásának
aránya, ugyanakkor nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a tabletta
közvetlenül méhnyakrákot okozna. Az összefüggést nehéz igazolni,
mert a méhnyakrák két fő kockázati tényezője - a korai életkorban
kezdett nemi élet és a szexuális partnerek váltogatása - szintén
gyakoribb lehet a tablettát szedő nők között, mint azok között,
akik nem szednek hormonális fogamzásgátló készítményt. A fogamzásgátló
tabletták dobozában található betegtájékoztató mégis feltünteti
ezt a lehetséges kockázatot, és azt tanácsolja a tablettát szedő
asszonyoknak, hogy évente végeztessenek citológiai vizsgálatot.
A fogamzásgátló tablettát szedők rendszerint nem használnak óvszert,
a magasabb kockázatban ez is szerepet játszhat.
Mit lehet tenni a méhnyakrák megelőzése érdekében
A legfontosabb a rendszeres nőgyógyászati,
illetve citológiai vizsgálat, azaz a méhnyakrák-szűrés.. A méhnyakrák
megelőzésének leghatékonyabb módja, ha a rákmegelőző állapotokat
vagy a rák legkorábbi stádiumát - pl. a rákszűrés során - időben
észreveszik és kezelik.
A
0. stádiumban felfedezett méhnyakrák túlélési aránya a kezelés
után 100%!
Minden nőnek ajánlott, hogy beszélje
meg nőgyógyászával a méhnyak-rák szűrésére irányuló rendszeres
ellenőrző vizsgálatok ütemezését. A nőgyógyászati vizsgálatok,
illetve a citológiai vizsgálatok kezdetének ajánlott időpontja:
a 18. életév, vagy a nemi élet megkezdésének időpontja, amennyiben
az a 18. életév előtt kezdődött.
Méhnyakrák kockázatcsökkentő
tényezők
A szexuális partnerek számának
mérséklése, gumióvszer használata, a dohányzás kerülése. A gumióvszer
nem nyújt biztos védelmet a HPV-fertőzéssel szemben, mivel a vírus
bármilyen fertőzött bőrfelületről átkerülhet a partner bőrére.
Ám mint korábban említettük, a betegség kialakulásának kockázatát
növeli, ha valakinek más, nemi úton terjedő betegsége van - ezek
nagy része ellen azonban az óvszer hatékony védelmet biztosít.
Egyes eredmények arra utalnak, hogy az A-vitamin gátolja a méhnyak
felszínén a rákos folyamatok kialakulását vagy kifejlődését, de
ennek megerősítéséhez további vizsgálatok szükségesek.
A méhnyakrák tünetei
Sajnos a legtöbb rákhoz hasonlóan
a korai stádiumban a méhnyakrák sem okoz tüneteket. Ezért nagyon
fontos a szűrővizsgálatokon való rendszeres megjelenés! A tünetek
rendszerint akkor jelennek meg, ha a rák beszűri a méhnyak izomállományát,
és/vagy ráterjed a környező szövetekre is. A leggyakoribb tünet
abnormális vérzés a menstruációs időszakok között, vagy közösülés
után. Egy másik gyakori tünet a szokatlan hüvelyfolyás.
A méhnyakrák jelenlététének
megállapítása (diagnózis)
Amennyiben a rákszűrés (citológiai
vizsgálat) eredménye rák jelenlétét sugallja, a következő diagnosztikai
módszereket alkalmazhatják.
Kolopszkópia
Az orvos egy mikroszkóphoz hasonló
műszer, az ún. kolposzkóp segítségével megvizsgálja a méhszájat
és környékét. Az orvos egy jódoldatot (LUGOL) is alkalmazhat,
amelynek hatására az egészséges hámsejtek barnásra, a kóros hám
pedig fehérre vagy sárgásra színeződnek (Schiller-teszt).
Biopszia
Az orvos szövetmintát vesz a méhnyak
területéről, hogy részletesen vizsgálhassák mikroszkóp alatt.
A biopszia az egyetlen biztos módszere a rák megállapításának.
Ha az eredmény méhnyakrákot igazol, egyéb vizsgálatokat végeznek,
hogy megállapítsák, átterjedt-e a betegség más szervekre is (hólyag-
és végbéltükrözés, mellkasi röntgenvizsgálat). A LEEP
eljárás alkalmazásával a szövetminta gyorsanan, hatékonyan
levehető.
A méhnyakrák kezelési
lehetőségei
A méhnyakrák kezelésének módszere
függ a betegség stádiumától, a beteg életkorától és általános
egészségi állapotától, gyermekvállalási szándékaitól.
A 0. stádiumú méhnyakrák kezelésénél
több sebészeti eljárás is alkalmazható, hogy eltávolítsák, vagy
elpusztítsák a rákos szöveteket. Az orvos hagyományos sebészeti
úton egy kúp alakú szövetrészlet eltávolításával kimetszheti a
beteg területet, ezt nevezik konizációnak. Néhány országban alkalmaznak
lézeres kezelést, fagyasztást vagy hőkezelést is a rákos szövet
elpusztítására, de mivel így szövettani vizsgálattal nem mutatható
ki, hogy egészben történt-e a daganatos szövet eltávolítása, alkalmazása
nem tanácsos. Ezek a módszerek csak a méhnyak bizonyosan nem daganatos
elváltozásai esetén alkalmazhatóak biztonságosan.
Az I. stádiumú méhnyakrák kezelése
sebészi, a méhet hasi műtét során távolítják el. A radikális sebészi
megoldás esetében - amelyet a II-es stádiumnál alkalmaznak - a
méhen kívül a méhnyakat, a hüvely felső részét és a medence nyirokcsomóit
is eltávolítják. A méhnyakrák e stádiumait kezelhetik sugárterápiával
is, de a fiatalabb nők számára a sebészeti megoldás jobb választás
lehet, mert ebben az esetben megkímélik a petefészkeket, ami a
hormonális egyensúly szempontjából fontos.
A III-as és IV-es stádiumú méhnyakrák esetében a sugár- és a kemoterápiát együtt alkalmazzák