Méhnyakrák-szűrés - HPV PAP-teszt Dr Zatik János nőgyógyász Debrecen

Méhnyakrák

Méhnyakrák A méhnyakrák leggyakrabban a 40 év feletti nőknél alakul ki, Magyarországon évente több mint ezer (2001-ben 1219) új beteget fedeznek fel és kezelnek. A méhnyakrák korai felismerésére jó módszerek állnak rendelkezésre, a kezelés lehetőségei a sebészi, a sugaras és a gyógyszeres terápia oldaláról maradéktalanul biztosítottak. Hazánkban a méhnyakrák szűrése megoldott, de sajnos a nők tekintélyes hányada nem él ezzel a lehetőséggel. Gyakran pont ezért nem ismerik fel korai stádiumban a betegséget. A méhnyakrák-szűrés szempontjából a legfontosabb a rendszeres, évente végzett nőgyógyászati, illetve citológiai vizsgálat! A 0. stádiumban felfedezett méhnyakrák túlélési aránya a kezelés után 100%! A vizsgálatok kezdetének ajánlott időpontja: a 18. életév, illetve a nemi élet megkezdésének időpontja. A szakma ajánlása, hogy a nemi élet megkezdésétől évente el kell végezni a méhnyakrák-szűrés keretében végzendő vizsgálatokat! A méhnyak, a rákmegelőző állapotok és a méhnyakrák A méh a női nemi szervrendszer része, amely az alhasban, a húgyhólyag és a végbél között foglal helyet. A méhnyak a méh alsó, keskeny része, amelynek csatornája a hüvelybe nyílik. A méhnyak-rák akkor alakul ki, amikor a méhnyak sejtjei szabályozatlan osztódásba kezdenek. A sejtek betörhetnek a környező szövetekbe, és a daganat ráterjedhet a végbélre és a húgyhólyagra. A méhnyakrák főleg a környező nyirokcsomókba, a gerincbe és a tüdőbe ad áttéteket. A méhnyakrák általában igen lassan fejlődik. A méhnyakrák kialakulását a méhnyak felszínét borító hám különböző súlyosságú elváltozásai előzik meg. Ennek során a normálistól eltérő megjelenésű (eltérő méretű, alakú, számú) sejtek jelennek meg. A szöveti elfajulás leggyakrabban 25-40 év között alakulhat ki, és állapota egyre súlyosabbá válhat. Ha nem észlelik időben, akkor a sejtek a méhnyak felszínéről betörhetnek a mélyebb szövetrétegekbe és tumorsejtekké fejlődhetnek. Ekkortól már méhnyakrákról beszélünk. A méhnyakrák leggyakoribb típusa (az összes eset kb. 80%-a) az ún. laphámsejtes karcinóma - ez a méhnyak felszínét borító hámsejtekből alakul ki. A második leggyakoribb típus az adenokarcinóma, amely a méhnyak mirigyeit alkotó sejtekből ered. A méhnyakrákos esetek 3-5%-ában mindkét sejttípus tumoros elváltozása jelen lehet. A méhnyakrák kialakulásának kockázati tényezői A HPV-vírus A kockázati tényezők közül messze a legjelentősebb a humán (emberi) papillomavírussal (HPV) való fertőzöttség, amely az összes méhnyakrákos eset legalább 82%-ában megtalálható. A szexuális úton terjedő HPV valójában egy kiterjedt, mintegy 75 féle vírust magába foglaló víruscsalád, s közülük 13-ról tudható, hogy köze van a méhnyakrák kialakulásához. A vírusfertőzés ugyanis kóros sejtek növekedését idézheti elő a méhnyakon. Fontos azonban tudni, hogy a legtöbb HPV-fertőzött nőben nem alakul ki méhnyakrák. A HPV-vel való fertőzöttség igen gyakori, de számos nő soha nem szerez erről tudomást, mivel nem mindig alakulnak ki tünetek. A legfőbb tünet egyébként szemölcsök megjelenése. A HPV-vel való megfertőződés esélyét növeli: a szexuális élet megkezdése 18 éves kor előtt a szexuális partnerek gyakori váltogatása szexuális kapcsolat létesítése olyan férfiakkal, akiknek több szexuális partnerük volt/van, illetve akik korán kezdtek nemi életet kapcsolat létesítése olyan férfivel, akinek szexuális partnere HPV fertőzött vagy méhnyakrákos volt Ha valakinek egyéb, szexuális úton terjedő betegsége van (például chlamídia, herpesz) A dohányzás A tartósan legyengült immunrendszer (pl. hív-fertőzés hatására), mivel a szervezet ilyenkor kevésbé képes megküzdeni a vírusfertőzéssel Hormonális fogamzásgátlók és a méhnyakrák Felmerült, hogy a hormonális fogamzásgátló tablettát szedők körében magasabb a méhnyakrák kialakulásának aránya, ugyanakkor nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a tabletta közvetlenül méhnyakrákot okozna. Az összefüggést nehéz igazolni, mert a méhnyakrák két fő kockázati tényezője - a korai életkorban kezdett nemi élet és a szexuális partnerek váltogatása - szintén gyakoribb lehet a tablettát szedő nők között, mint azok között, akik nem szednek hormonális fogamzásgátló készítményt. A fogamzásgátló tabletták dobozában található betegtájékoztató mégis feltünteti ezt a lehetséges kockázatot, és azt tanácsolja a tablettát szedő asszonyoknak, hogy évente végeztessenek citológiai vizsgálatot. A fogamzásgátló tablettát szedők rendszerint nem használnak óvszert, a magasabb kockázatban ez is szerepet játszhat. Mit lehet tenni a méhnyakrák megelőzése érdekében A legfontosabb a rendszeres nőgyógyászati, illetve citológiai vizsgálat, azaz a méhnyakrák-szűrés.. A méhnyakrák megelőzésének leghatékonyabb módja, ha a rákmegelőző állapotokat vagy a rák legkorábbi stádiumát - pl. a rákszűrés során - időben észreveszik és kezelik. A 0. stádiumban felfedezett méhnyakrák túlélési aránya a kezelés után 100%! Minden nőnek ajánlott, hogy beszélje meg nőgyógyászával a méhnyak-rák szűrésére irányuló rendszeres ellenőrző vizsgálatok ütemezését. A nőgyógyászati vizsgálatok, illetve a citológiai vizsgálatok kezdetének ajánlott időpontja: a 18. életév, vagy a nemi élet megkezdésének időpontja, amennyiben az a 18. életév előtt kezdődött. Méhnyakrák kockázatcsökkentő tényezők A szexuális partnerek számának mérséklése, gumióvszer használata, a dohányzás kerülése. A gumióvszer nem nyújt biztos védelmet a HPV-fertőzéssel szemben, mivel a vírus bármilyen fertőzött bőrfelületről átkerülhet a partner bőrére. Ám mint korábban említettük, a betegség kialakulásának kockázatát növeli, ha valakinek más, nemi úton terjedő betegsége van - ezek nagy része ellen azonban az óvszer hatékony védelmet biztosít. Egyes eredmények arra utalnak, hogy az A-vitamin gátolja a méhnyak felszínén a rákos folyamatok kialakulását vagy kifejlődését, de ennek megerősítéséhez további vizsgálatok szükségesek. A méhnyakrák tünetei Sajnos a legtöbb rákhoz hasonlóan a korai stádiumban a méhnyakrák sem okoz tüneteket. Ezért nagyon fontos a szűrővizsgálatokon való rendszeres megjelenés! A tünetek rendszerint akkor jelennek meg, ha a rák beszűri a méhnyak izomállományát, és/vagy ráterjed a környező szövetekre is. A leggyakoribb tünet abnormális vérzés a menstruációs időszakok között, vagy közösülés után. Egy másik gyakori tünet a szokatlan hüvelyfolyás. A méhnyakrák jelenlététének megállapítása (diagnózis) Amennyiben a rákszűrés (citológiai vizsgálat) eredménye rák jelenlétét sugallja, a következő diagnosztikai módszereket alkalmazhatják. Kolopszkópia Az orvos egy mikroszkóphoz hasonló műszer, az ún. kolposzkóp segítségével megvizsgálja a méhszájat és környékét. Az orvos egy jódoldatot (LUGOL) is alkalmazhat, amelynek hatására az egészséges hámsejtek barnásra, a kóros hám pedig fehérre vagy sárgásra színeződnek (Schiller-teszt). Biopszia Az orvos szövetmintát vesz a méhnyak területéről, hogy részletesen vizsgálhassák mikroszkóp alatt. A biopszia az egyetlen biztos módszere a rák megállapításának. Ha az eredmény méhnyakrákot igazol, egyéb vizsgálatokat végeznek, hogy megállapítsák, átterjedt-e a betegség más szervekre is (hólyag- és végbéltükrözés, mellkasi röntgenvizsgálat). A LEEP eljárás alkalmazásával a szövetminta gyorsanan, hatékonyan levehető. A méhnyakrák kezelési lehetőségei A méhnyakrák kezelésének módszere függ a betegség stádiumától, a beteg életkorától és általános egészségi állapotától, gyermekvállalási szándékaitól. A 0. stádiumú méhnyakrák kezelésénél több sebészeti eljárás is alkalmazható, hogy eltávolítsák, vagy elpusztítsák a rákos szöveteket. Az orvos hagyományos sebészeti úton egy kúp alakú szövetrészlet eltávolításával kimetszheti a beteg területet, ezt nevezik konizációnak. Néhány országban alkalmaznak lézeres kezelést, fagyasztást vagy hőkezelést is a rákos szövet elpusztítására, de mivel így szövettani vizsgálattal nem mutatható ki, hogy egészben történt-e a daganatos szövet eltávolítása, alkalmazása nem tanácsos. Ezek a módszerek csak a méhnyak bizonyosan nem daganatos elváltozásai esetén alkalmazhatóak biztonságosan. Az I. stádiumú méhnyakrák kezelése sebészi, a méhet hasi műtét során távolítják el. A radikális sebészi megoldás esetében - amelyet a II-es stádiumnál alkalmaznak - a méhen kívül a méhnyakat, a hüvely felső részét és a medence nyirokcsomóit is eltávolítják. A méhnyakrák e stádiumait kezelhetik sugárterápiával is, de a fiatalabb nők számára a sebészeti megoldás jobb választás lehet, mert ebben az esetben megkímélik a petefészkeket, ami a hormonális egyensúly szempontjából fontos. A III-as és IV-es stádiumú méhnyakrák esetében a sugár- és a kemoterápiát együtt alkalmazzák