Mi az a Down-kór, illetve Down-szindróma
A Down-kór egy kromoszóma rendellenesség, amikor is a sejtekben kettő helyett három 21-es kromoszóma van jelen. Ezt hívják 21-es kromoszóma triszómának.
A Down-szindrómának jellegzetes külső jegyei vannak (pl. lapos arc, rövid végtagok, benyomott orrgyök, ferde külső szemzug, egymástól távolabb ülő szemek, vagy a szemek sarkában található ún. mongolredő), melyek - többnyire súlyos fokú - értelmi fogyatékossággal társulnak. A Down-kórosok emiatt önálló életre nem képesek, egész életükben más emberek segítségére szorulnak. Régen a Down-kórt mongoloid idiotizmus-nak, az ebben szenvedőket pedig mongol idiótának is nevezték.
A várandós kismamák legfőbb vágya, hogy egészséges babának adjanak életet, így érthető, hogy a terhesség alatti időszakban gyakran félelemmel gondolnak arra, hogy a születendő gyermekük esetleg Down-szindrómában szenved.
A Down-kór szűrés jelentősége
A Down-szindróma előfordulásának kockázatával kortól függetlenül valamennyi terhesség esetében számolni kell. A 35 év feletti anyák, vagy pl. a genetikailag érintett szülők vonatkozásában eleve magas kockázatú esetekről beszélünk, de alapvetően bárki, tehát a fiatalabb várandósok is veszélyeztetettek lehetnek.
Éppen ezért minden terhességnél nagy jelentősége van a Down-kór szűrésnek. A szűrés célja, hogy a szülők időben tisztában lehessenek azzal, hogy a magzat Down-szindrómával terhelt, és lehetőleg még a terhesség első felében pontosan kiderüljön a rendellenesség.
Mivel a tét nagyon nagy, az érintettek részéről jogos elvárás a szűrővizsgálatokkal szemben, hogy azok hatékonyak, megbízhatóak, és nem utolsó sorban mind az anyára, mind a magzatra nézve veszélytelenek legyenek.
Ilyenek azok a korszerű, molekuláris genetikai módszereken alapuló tesztek (PrenaTest, Nifty-teszt, Harmony, Verifi, Genoma), amelyek pontosságuk révén drámaian csökkentik az invazív mintavétellel járó vizsgálatok számát, így lényegesen kevesebb egészséges magzatot veszítünk el az esetleges vetélések által.
Down-kór szűrése hagyományos módszerekkel
Magyarországon a Down-kór szűrése az állami egészségügyi intézményekben évtizedek óta hasonló - az OEP által támogatott - módszerekkel történik. Ennek lényege a következő:
A Down-kór szűrés alapját a terhesgondozás során rendszeresen végzett biokémiai tesztek és másod sorban az ultrahangvizsgálat során látható, a szindrómára jellemző gyanújelek keresése képzi. Ezen túlmenően kockázatbecsléssel, valamint különböző tesztek segítségével határozzák meg a kromoszóma-aberráció veszélyeztetettség fokát. Ha ezek eredményeképpen fennáll a Down-kórral terheltség gyanúja, akkor egy úgynevezett invazív (méhen belüli beavatkozást igénylő) vizsgálatra kerül sor, amivel már szinte teljes biztonsággal kimutatható a magzati károsodás.
Sajnos ezek a méhen belüli invazív beavatkozások nem veszélytelenek, mivel a várandósok 1 százalékánál spontán vetéléssel, és egyéb szövődményekkel járhatnak. A kismamák félelme tehát nem alaptalan.
Kétféle hagyományos diagnosztikai módszert alkalmaznak:
1., magzatvíz-vizsgálat (amniocentézis, AC): a 15-16. héttől kezdődően végezhető. Egy tűt az anya hasfalán keresztül a méhbe vezetve mintát vesznek a magzatvízből.
2., magzatboholy-vizsgálat (korionbiopszia, CVS): a 12. hét körül végezhető. Mmintát vesznek a méhlepény szöveteiből.
Mivel ezek a vizsgálatok a magzatot és az anyát is veszélyeztethetik (spontán vetélés, gyulladásos és egyéb szövődmények), így nem alkalmazhatóak szűrőmódszerként. Szükség van tehát olyan módszerekre, amelyekkel megbecsülhető a Down-kór veszélyeztetettségének mértéke. Azonban ezek a hagyományosan elterjedt, hosszú idők óta széles körben alkalmazott módszerek (mint pl. az AFP teszt és a helyette Debrecenben már régóta rutinszerűen végzett az AFP-HCG-SP1-PAP-A négyes teszt) megbízhatóság tekintetében ma már nem felelnek meg maradéktalanul az elvárásoknak. Az AFP önálló szűrőmódszerként való alkalmazását éppen ezért ki is vették a kötelező terhesgondozási protokollból, de az AFP különböző tesztek (Kombinált, Négyes és Integrált teszt) részeként változatlanul nagy segítséget nyújthat a kockázatbecslésben.
A leggyakrabban alkalmazott négyes teszt érzékenysége 80% körüli, vagyis csak kb. 80% annak a valószínűsége, hogy a Down-kór megléte esetén pozitív eredményt ad, de az álpozitivitás is sok későbbi fölösleges gondot okoz. Ez azt jelenti, hogy minden ötödik, tehát százból húsz Down-szindrómás eset nem kerül időben felismerésre a módszer alkalmazása mellett. 5% az esély arra, hogy álpozitív eredményt kapunk. Ebből az következik, hogy sok várandós indokolatlanul veti alá magát a magzatot és az anyát is veszélyeztető magzatvíz-vizsgálatnak.
A Kombinált teszt, illetve az Integrált teszt (Szekvenciális szűrés) segítségével javul az érzékenység, továbbá az álpozitív mutató is csökkenthető, de még így is jelentősen elmarad a kívánatostól - az invazív diagnosztikai módszerek pontosságától
A hagyományos Down-kór szűrési módszereknek évente sok - egyébként teljesen egészséges - magzat esik áldozatul.
Szerencsére ma már léteznek teljesen veszélytelen, és rendkívül megbízható módszerek is a Down-szindróma kiszűrésére, diagnosztizálására.
Új, a magzatot nem veszélyeztető, megbízható módszerek a Down-kór kimutatására: PrenaTest, Nifty-teszt, Harmony, Verifi, Genoma tesztek már Debrecenben is elérhetők
A kutatók már hosszú ideje dolgoznak azon, hogy az eddig alkalmazott, az anya és a magzat számára is veszélyt hordozó, vagy alacsonyabb megbízhatóságú módszerek helyett veszélytelen és megbízható eljárást dolgozzanak ki a magzati kromoszómális rendellenességek, mint pl. a Down kór kimutatására. Ezek lényege, hogy nem indirekt módon próbálnak következtetni a Down-kór esetleges magasabb rizikójára, hanem a kismamától vett vérmintából, egy forradalmian új molekuláris genetikai módszer segítségével az anyai vérben lévő magzati szabad DNS kimutatásával. Fantasztikus eredményeket értek el, a kromoszómális betegségek kimutatása mellett pl. a 9 hetes embrioból (kb. 20 mm!) kimutatható a magzat neme. Pontosságuk megegyezik a veszélyes invazív módszerekével. A vérvételre a 9-40 hét között kerülhet sor, de diagnosztikai szempontok alapján a 9-20. hét javasolt.
Ha ezek a vizsgálatok nem jelzik a kromoszóma-aberrációt, akkor 99% feletti biztonsággal ki lehet zárni a Down-kórt is. Ez a "találati-arány" hasonló az amniocentézis eredményességéhez, de itt nem kell számolni az egészséges magzatok esetleges elvesztésével, ami bekövetkezhet az amniocentézis után. Ha ezeknek a molekuláris genetikai teszteknek az eredménye pozitív, akkor a magzat igen nagy bizonyossággal valamelyik számbeli kromoszóma-aberrációban szenved. Ilyenkor ajánlott a diagnózist amniocentézissel is megerősíteni, hiszen ekkor már a beavatkozás veszélyessége eltörpül a genetikai rendellenesség kockázatához képest.
Jelenleg már több ilyen jellegű teszt is létezik a Down-kór szűrésére. Ilyen pl. a PrenaTest, Nifty-teszt, Harmony, Verifi, Genoma teszt.
Jó hír, hogy ezek a új, az anyára és a magzatra is veszélytelen, megbízható eredményt nyújtó Down-kór szűrő tesztek és vizsgálatok (Non Invasiv Praenatalis Test, NIPT) már a debreceni Szent Anna Nőgyógyászati Rendelő páciensei számára is elérhetők.
Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy személyesen is megtekinthettem néhány magyarországi kollégám társaságában a PrenaTest csúcsminőségű laboratóriumát Németországban. A látogatásról készült videó itt tekinthető meg.
Természetesen a kockázatbecslési módszerek, mint a 12. héten esedékes Kombinált teszt (Ultrahangvizgsálat + vérvizsgálat), a 16. héten esedékes AFP-HCG-SP1-PAP-A és a más biokémiai paramétereket vizsgáló négyes (Quadro teszt- AFP- HCG-Ostriol-Inhibin), valamint az Integrált teszt is elvégezhető rendelőnkben. Ezeket a teszteket alacsony rizikójú, ultrahangvizsgálattal a gyanújeleket nem mutató terhességekben javasolt elvégezni, a konzultációt követően, sok szempontot figyelembe véve lehet eldönteni, hogy az adott esetben melyik módszer ajánlott.
Sajnos ezek a szűrő vizsgálatok az OEP által még nem támogatottak, és az állami egészségügyi intézményekben egyelőre még nem terjedtek el.
Kinek ajánlott a molekuláris genetikai módszerrel történő Down-kór szűrés (PrenaTest, Nifty-teszt)
Az új, molekuláris genetikai módszer mindenekelőtt azoknak a várandósoknak ajánlott, akiknél magas a kockázat valamely magzati triszómia előfordulására. Ebbe a csoportba tartoznak a 35 év feletti anyák, a genetikailag érintett szülők, akiknél korábban már előfordult magzati triszómiával sújtott terhesség, valamint azok a várandósok, akiknél a hagyományos szűrőmódszerek (ultrahang és/vagy biokémiai markerek vizsgálata az anyai vérben) emelkedett kockázatot mutattak ki valamely magzati triszómiára.
Mivel azonban ezek az egyszerű vérvétel útján végzett vizsgálatok semmilyen veszéllyel nem járnak sem az anyára, sem a magzatra nézve, azoknál a várandósoknál is biztonságosan elvégezhető, akiknél alacsony a magzati triszómiák kockázata, de szeretnék a hagyományos szűrések eredményét egy korszerű, nagy pontosságú genetikai vizsgálattal is megerősíteni.
