A kutatók szerint az őssejtek
10-15 éven belül felhasználhatók lesznek súlyos betegségek gyógyítására.
Az őssejtek olyan sejtek, melyekből
megfelelő körülmények közé kerülve elvileg a szervezet bármely
sejtje, szövete kialakítható.
Az őssejtek három lehetséges forrása:
az embrió, a köldökzsinór-vér, valamint egyes újabb, de még nem
kellően igazolt kutatási eredmények szerint a felnőtt szervezetből
is izolálhatók olyan sejtek, melyek gyakorlatilag őssejtként viselkednek
és a sejtfejlődés (differenciáció) egy tetszés szerint meghatározott
útjára állíthatók.
Az őssejtek haszna és lehetséges
orvosi felhasználása nagymértékű rugalmasságukból ered, minden
olyan kórkép esetén, ahol sejtek, szövetek pusztulása okozza a
súlyos, sokszor halálos tüneteket az őssejtekből kiinduló szerv,
szövet vagy sejtpótlás gyógyító hatású lehet.
A három lehetséges forrás közül
az embrionális eredetű őssejtek használata vet fel komoly etikai
dilemmát.
Az érem másik oldalát az jelenti,
hogy a köldökzsinór-vérből származó sejtek szigorúan véve nem
őssejtek, s nem mindenre, csak sok mindenre képesek.
Az őssejtbank tulajdonképpen nem
új téma, az Egyesült Államokban már évek óta létezik, s máshol
- pl. Nagy-Britanniában és más országokban - is tettek lépéseket
a létrehozására. A lényege az, hogy az orvostudomány fejlődése
a közeljövőben, talán már 10-15 éven belül lehetővé teszi majd,
hogy ezt a technológiát a gyakorlati gyógyászatban is felhasználják.
A születéskor levett köldökzsinór-vért lefagyasztják és az erre
a célra alakult vállalkozás évi 10-15 ezer forintért laboratóriumi
körülmények között tárolja majd. Ha a gyermeknek, akitől levették
a vért a későbbiekben valamilyen szervre vagy sejtekre lesz szüksége,
őssejtjei felhasználhatók, s így a transzplantáció szempontjából
legjobb, a saját szervezetéből származó szöveteket kaphat, s így
ennek során nem kell számolni kilökődési reakcióval.
Az ily módon elvileg gyógyítható
betegségek közé tartozik a leukémia, a cukorbetegség, a Parkinson-kór.
Bár ez egy reális jövő, egyelőre
csak ígéret. Laboratóriumi állatokon már sikerült szervkezdeményeket
létrehozni, s egyes betegségeket saját őssejtekből nevelt szervekkel
gyógyítani. Fontos azonban a megfelelő óvó és korlátozó rendszabályok
meghozatala, hogy ne lehessen emberi lényeket, vagyis embriókat
csak az őssejtek felhasználása érdekében létrehozni.
A gyakorlatban az embrionális
eredetű őssejtek forrása a mesterséges megtermékenyítés során
keletkező, egyébként megsemmisítésre ítélt számfeletti embriók,
valamint lehetséges az abortusz során eltávolított embriók felhasználása
is, de ez szintén etikailag vitatható.
Angliában egyébként tavaly oldották
fel a mesterséges megtermékenyítés során keletkező embriók ún.
terápiás klónozására, az őssejtek nyerése céljából történő létrehozására
vonatkozó kutatási tilalmat. Ezelőtt az embrionális szöveteket
csak terméketlenséggel kapcsolatos kutatásokhoz lehetett felhasználni.
Míg nyugaton folyik az etikai vita, keleten már létre is hoztak
több klónozott embriót, Kínában több tucat őssejtnyerésre alkalmas
fázisig eljuttatott embriót tárolnak laboratóriumi körülmények
között. A kutatók kihangsúlyozták, hogy céljuk nem emberi lények
létrehozása, hanem az őssejt-termelés.
A köldökvér saját célra történő
felhasználása is transzplantációnak minősül, ez csak szigorú szabályok
szerint történhet. Az eljárást az Országos Gyógyintézeti Központ
felügyeli, kezdetben ennek az intézménynek a szülészetén lesz
csak lehetőség a köldökvér levételére is .A köldökzsinór-vér steril
körülmények között való levétele abszolút nem jelent problémát.
Ennek semmilyen technikai akadálya nincs, időben egy fél perc,
egyperces idő, tehát ez a szülész-nőgyógyász szakmai ellátást
nem fogja terhelni. Más kérdés viszont, hogy annak az esélye,
hogy valakinek szüksége lesz erre, igen-igen kicsiny. Minden egészségügyi
beavatkozásnál mérlegelni kell, hogy mik a ráfordítási költségek
és mi a várható haszon. Ezen az alapon elvileg mindenkinél, minden
vizsgálatot el kellene végezni. Talán még ennél is érdekesebb,
hogy most a géntérképezés alapján végső soron elvileg lehetőség
nyílik arra, hogy minden megszületett embernek a potenciális megbetegedési
kockázatát értelmezzük és elemezzük. Ma nem tart ott az orvostudomány,
nemcsak Magyarországon, de a világon sehol, hogy ezt tömegméretekben
elvégezze.
Bizonyos esetekben, ha valakinél
megállapítható, hogy öröklött hajlama van egy adott betegségre,
s ezt esetleg a terhesség során elvégzett genetikai vizsgálat
jelzi, ebben az esetben gazdaságos, indokolt és etikus ezt az
őssejt konzerválást megtenni. Ennek az esélye körülbelül egy az
egymillióhoz, a tárolási költségek tehát csak az anyagi ráfordítás
töredékét jelentenék azokban az esetekben, ahol valóban beavatkozásra
lenne szükség.
Anyagi és etikai szempontból is
előnyösebb alternatívát jelenthetne a felnőtt szervezetből kinyerhető
őssejtek transzplantációs alkalmazása, de ehhez is még jelentős
tudományos kutatások szükségesek.