Nőgyógyászati, Szülészeti és Ultrahang Magánrendelő Debrecen - Dr. Zatik János

 
  Dr. Zatik János szülész-nőgyógyász Debrecen Szent Anna nőgyógyászati magánrendelő Debrecen    
   
 
 
 
 







Registration
Making an appointment
Fees
Findings - PAP test result
Frequently Asked Questions



Kövessen minket a Facebook-on is


Orvos

Dr. Zatik János
szülész-nőgyógyász szakorvos
egyetemi adjunktus

Tevékenység

A magán nőgyógyászati praxis tevékenységi köre a nőgyógyászat, terhesgondozás valamennyi területére kiterjed. Az Ultrahang vizsgálat felár nélkül az alapszolgáltatásaink közé tartozik.

Rendelő
Felszereltség tekintetében a rendelő a legmagasabb igényeket is kielégíti. Hangulatos, diszkrét környezet jellemzi.

Cím

Szent Anna Nőgyógyászati, Szülészeti és Ultrahang Magánrendelő
Debrecen
Szent Anna utca 48. sz.

Rendelési idő

Kedd, csütörtök, péntek
8:00-12:00 és 15:30-20:00
óra között,
valamint havi egy alkalommal szombaton
8:00 és 13:00 óra között
előzetes bejelentkezés alapján

Bejelentkezés

A bejelentkezés, időpont- foglalás az Interneten keresztül, a Bejelentkezés menüpontban történik.

Magán Egészségpénztár

A magánrendelés vizsgálati díját a szerződött
magán egészségpénztárak visszatérítik tagjaiknak.
A Szent Anna magánrendelő a legtöbb egészségpénztárral szerződésben áll.

Megközelíthetőség

A magánrendelő elérhetősége belvárosi elhelyezkedésének köszönhetően rendkívül jó. Gyalogosan, gépkocsival illetve tömegközlekedési eszközókkel egyaránt könnyen megközelíthető. Az elérhetőséget részletes útvonaltervek illetve egyedi térképek segítik.
Emellett oldalunkon egy interaktív - a Föld bármely pontjára kiterjeszthető Debrecen térkép is rendelkezésére áll.

Méhszájseb

Méhszájseb

A méhszájseb gyűjtőfogalom, a népies elnevezése a nőgyógyász által a méhszájon látható elváltozásoknak.

Ectopium, leukoplákia, tagoltság, pontozottság kifejezések a páciens által érthető egyszerű formában “méhszájseb”, mivel laikusoknak nehéz ezeket a fogalmakat lefordítani.

A legtöbb esetben egy jóindulatú, banális elváltozás - Ectopium -, amelynek lényege, hogy a méh üregét fedő szőlőfürtszerű hengerhámszövet kiterjed a méhnyak laphámszövetére. Ez például élettani elváltozás veszélyek nélkül. A hüvely falát és a méhszáj felszínét normális körülmények között laphám borítja (hasonlóan pl. a száj nyálkahártyájához), a méh üregét és a nyakcsatornát viszont hengerhám. Ezen méhszájseb lényege, hogy ez a hengerhám "kijön" a nyakcsatornából a méhszáj felszínére. Nem tudjuk az okát, de nem is lényeges. Jelentősége annak van, hogy a hengerhámot nem arra "találták ki", hogy bármilyen külső behatástól védjen. Ennek megfelelően krónikus gyulladást és folyást tud fenntartani, illetve minden fertőzés könnyebben megtelepszik. Ezért célszerű megszabadulni tőle. Időnként szexuális kontaktus utáni vérzéssel is járhat. Mi a teendő? Negatív rákszűrés és hüvelyváladék birtokában helyre kell állítani a hüvely normális baktérium-flóráját. Az esetek kb. 10%-a egy hónap alatt gyógyul, behámosodik a méhszájseb, és egyéb teendőt már nem is igényel. A maradék 90%-ot azonban kezelni kell. A kezelés lényege, hogy ezt a kóros - pontosabban csak "rossz helyen lévő" hengerhámot kimetsszük, esetleg elroncsoljuk. Ez egy pár perces ambuláns kis műtéttel történik. A hám roncsolása történhet koagulációval (égetés) - ez már nem igazán korszerű -, fagyasztással (folyékony nitrogén alkalmazásával) vagy lézerrel. A legjobb megoldás a LEEP amely, után szövettani vizsgálatot tudunk végezni. A méhszájat úgy konstruálták meg, hogy ezt követően a sebre oldalról rákúszik a normális laphám. A beavatkozás abszolút fájdalmatlan, mert a méhszájnak nincs fájdalomérző képessége.

A méhszájseb gyűjtőnév sokszor rák megelező állapotokat takar, melynek veszélye, hogy méhnyakrák alakulhat ki belőle, ezért rendszeres citológiai és kolposzkópos kontroll szükséges.


Az alábbi esetekben mindenképpen beavatkozás szükséges:

a citológia kóros

az elváltozás nagy kiterjedésű

egy éven túl nem szűnik meg

LEEP (méhszáj elváltozásainak műtéte kacskonizáció, elektromos hurok segítségével)

Az elektrofulguráció technikája sok évtizedes múlttal rendelkező módszer a gyógyító medicinában. Az orvostudomány számos területén kipróbált eljárásnak tekinthető - ismeretes az urológiában, a gasztroenterológiában, a kardiológiában, a fogászatban, a bőrgyógyászatban és nem utolsósorban a nőgyógyászatban való alkalmazása is. A nőgyógyászatban - csakúgy, mint más szakmák esetén - az utóbbi idők gazdasági, egészség-finanszírozási és egyéb, de elsősorban nem szakmai megfontolásai teremtették meg az úgynevezett "egynapos műtéti beavatkozások" iránti igényt. E hatások segítették elő az akár ambulánsan is elvégezhető, így költség hatékonynak tartott cervix-biopsziás és ablációs technikák elterjedését. A LEEP (Loop Electrosurgical Excision Procedure) módszer az 1990-es évek közepétől kezdve indult világhódító útjára - az újabban használatos eljárások közé sorolható a méhszáj krioterápiája, CO2 lézer-vaporizációja és elektrofulgurációja is. A biopsziás módszereket az különbözteti meg az ablációs technikáktól (ide tartozik többek között a cervicalis elektrofulguráció is), hogy a biopsziával járó beavatkozás során mintát nyerünk szövettani feldolgozás céljára. Ez viszont azt is jelenti, hogy az ablációs műtéti eljárások előtt feltétlenül sort kell keríteni a szövettani diagnózist biztosító cervicalis biopsziára.

 



 

 

   
 

Lap tetejére
 
Készítette:
Honlapkészítés Debrecen